Az edzés hatására lejátszodó folyamatok a szervezetben:

A tesztoszteron:

A hipofízis mint a hormon termelés központja kihat a tesztoszteron termelésre is,

LH ( Luteinizáló vagy sárgatest hormon) és az FSH ( Follikulusz Stimuláló Hormon) úgynevezett gonadotrop hormonja a hipofízisnek. Nőnemnél az LH progeszteron termelődést, és így a peteérést szabályozza. Hímnemnél a tesztoszteron termelődésen át a spermiumok érését szabályozza. A tesztoszteron a legjelentősebb hím ivari hormon, aminek jelentős szerepe van az erőteljes hím ivari jellegek kialakulásában.

A tesztoszteron szerepe:

• Az izom tömeg ki alakításában és annak megtartásában.

• Fokozza a szexuális teljesítő képességet.

• fokozza a kedély állapotot és növeli az energia szintet.

A hím szervezet a tesztoszteront a herékben állítja elő, míg a női szervezetek a petefészekben és a mellék vesékben termelnek minimális tesztoszteront.

Láthattuk, hogy a tesztoszteronnak milyen fontos szerepe van a szervezetre, de számunkra a versenyek szempontjából van még egy szerepe. Aki nyitott szemmel jár a természetben és megfigyeli a természetben élő állatok viselkedését, az két jelenséget is megfigyelhet az állatok aktivitásában. Egyrészről a szezonális jeleget, vagyis az évszakok változását. Itt a fényviszonyok hatása a tesztoszteron termelődésére. Másrészről az aktív időszakban napi szinten keletkező aktivitási ciklusok váltakozása.

Fény hatása a tesztoszteron termelődésére.

A madarak hím ivarú egyedeinél van egy feltűnő jelenség. Mégpedig a herék nagyságában keletkező különbség az aktív és nyugalmi időszakban.

Mint azzal már többször foglalkoztam a fény hatására beindul a hormonok termelése, Így a nemi hormon termelés is.. .Ez a kora tavaszi időszakra tehető, mikor a természetes fényviszonyok jelentősen növekszenek. Ezért annyira fontos a korai tenyésztésű fiatalok megvilágítása. Ugyan is jelentős biológia különbség van a rávilágításos és az elsötétítéses módszer között. Míg az elsötétítéses módszernél a növekedés időszakát toljuk ki, így a növekedési hormon időbeni meghosszabbításával érünk el váz és vázizom növekedést. Addig a rávilágításos módszerrel a felnőtt kort hozzuk valamelyest előre. Ugyanis a januárban tenyésztett fialtok már felnőtt izomzattal állnak a starthoz. Ezt bizonyítják azok a statisztikai adatok is amelyek ezt az elemzést tartalmazzák. Az ilyen módon tenyésztett és felnevelt fiatalok az éves galambok szintjén képesek teljesíteni a versenyeken. Vagyis 10 −15%-kal magasabb teljesítményt képesek produkálni mint a hagyományos módszerrel vagy ugyan korai tenyésztésű de rávilágítás nélkül nevelt fiatalok.

Magyar országon az első kor szerinti teljesítmény vizsgálatot Gyulai József végezte el. Melyet közé is tett a „ A postagalambok a számítógép tükrében. c. könyvében.” ( Sok beszélgetést halhatok a galambaszatról sok írott anyagot átolvasok, de erre a könyvre senki nem hivatkozik, pedig ez az első és talán egyetlen tisztán statisztikai módszerekkel össze állított könyv a magyar szakirodalomban, Teljesen teória mentes.) Ennek a könyvnek a valóságát később Dr Horn Artúr és Pakust Károly is alátámasztották. De a saját statisztikai eredményeim is ezt igazolják.

A napi szinten létező aktivitási tényezők:

Mint azt már említettem a természetben élő, de a házi állatoknál is, megfigyelhető a napszakokra vonatkozón az aktivitásban különbség. Az állatokra jellemző, hogy a kora reggeli és az kora esti óráktól a teljes sötétség beálltáig a leg- aktívabbak. Ez alól sak az éjszakai életmódra specializálódott állatok a kivételek.  Ha valaki megfigyeli a postagalamb állományát azt fogja tapasztalni, hogy a galambok 11 és 15 óra között pihenek. Ha szabadon kijáró állományt nézünk meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy a tavaszi és őszi időszakban a galambok ha módjukban áll a napon sütkéreznek, a nyári nagy melegben vagy valamilyen árnyékot adó helyen vagy a dúcban pihenek. Ez az úgynevezett passzív pihenés időszaka. Ebben az időszakban is jelen van a szervezetben a tesztoszteron, és végbemegy az úgynevezett újra felépítési folyamat, De koránt sem olyan hatékonysággal mit az éjszakai aktív pihenés alatt.  Óriási tévedés azt hinni, hogy a szervezet az edzéstől erősödik és nő az kitartó képesség, Az edzés a verseny a szervezet nyúzása melyben leépítő folyamatok történek. Minek hatására a szervezet a pihenő fázisban úgynevezett túl-kompenzációt hajt végre. aminek hatására a tönkre ment sejteket és szöveteket erősebbre és kitartóbbakra építi újjá.

A tüdő és a tüdőkapacitás:

A tüdő kapacitása nem növelhető a végtelenségig, elsősorban a bordák és a rekeszizom közti távolság határozza meg a tüdő kapacitást. Mely 3%, ezért a szervezet ha ezt a kapacitást kihasználta, a vörös vérsejtek számának növelésével reagál. ( magas hegyi tréning)

Az edzés során megnövekszik az oxigénszükséglet, a légzésnek ehhez alkalmazkodnia kell, ezért felgyorsul a tüdő munkája, mélyebb és gyakoribb lesz a légzés. A mellkasi nyomásváltozások szívó hatást fejtenek ki a gyűjtőeres rendszerre. Ez a hatás a légzőmozgásokkal párhuzamos. Belégzéskor nő a mellkasüreg, a tüdőben csökken anyomás. Kilégzéskor csökken a mellkasüreg térfogata, nő a légnyomás a tüdőben, ezzel párhuzamosan nő a vérnyomás is az erekben. A belső szervek tornájához nagyban hozzájárul a teljes tüdőlégzés közben le-feldomborodó rekeszizom nyomása: belégzéskor egyre jobban leszorítja a hasi szerveket, kilégzéskor pedig tehermentesíti azokat. A legalapvetőbb változás amit tapasztalhatunk, a javuló aerob kapacitás. Az edzés egyik legfontosabb része a keringési rendszer hatékonyságának növelése ami közvetlenül növeli a rep teljesítményt. De mit is jelent ez valójában? A szervezetben rengeteg kisebb-nagyobb változás történik, amelyek bár szemmel nem láthatóak, de óriási a jelentőségük. Először is, megnövekszik maga szív(hiszen ő az izom, aki legkeményebben dolgozik), és ezzel a szív kamrái is. Ennek következtében egy összehúzódással több vért képes pumpálni ami a pulzus csökkenéséhez vezet (hiszen kevesebb összehúzódás elegendő ugyanannyi vér keringetéséhez) – természetesen nem egyik napról a másikra. Egyidejűleg a keringetett vér mennyisége is nő és a vörösvértest-koncentráció is. A nagyobb vérmennyiség további előnye, hogy a dolgozó izmok hamarabb jutnak glükózhoz és a zsírbontás is hatékonyabbá válik. Mindezek a változások elérhetőek már néhány hónap alatt ha emeljük a lerepült órák számát.
Egy másik változás ami a hatékonyságot nagyban növeli. A gyakori edzés a kemény munka fáraszt, De ha gyakran edzetünk, a szervezet előbb-utóbb alkalmazkodik, apróbb változtatásokba kezd: hatékonyabb szárnymunka, nagyobb csapásszám, kisebb az irányból való elmozdulás és hasonlók. Az élőszervezet okos és igyekszik egyszerűbbé tenni a saját dolgát. Tehát pár hónap múlva ugyanakkora energiabefektetéssel több munkát képes végezni, vagyis kisebb erőfeszítéssel nagyobb tempót érhetünk el.

A tüdő a szív a kiszolgáló egység, oxigén felvevő és szállító.

Az érrendszer szállítja a felhasználási helyre, dinamikus mozgás esetén a pulzus szám egyenes arányban nő a terhelés nagyságával. De függ a kortól a kondíciótól a mozgás fajtájától és a környezeti tényezőktől ( hideg, meleg, pára stb.) Az elérhető maximális pulzusszám csökken a korral.

A teljes kifáradásig úgynevezett vita maxima az egyik legfontosabb jellemző, amely az aerob állóképesség lényeges mutatója. Minél nagyobb az oxigén felvétel annál jobb az állóképesség. Ez függ a kortól az edzettségtől a kondíciótól a nemtől és természetesen a genetikai adotságtól. Általában igaz, hogy a jó teljesítményhez jó oxigén felvétel és jó anyagcsere társul, viszont korántsem igaz, hogy a jó oxigén felvételhez és jó anyagcseréhez jó teljesítmény társul. ( izmok edzettségének hiánya)

Fehérjék funkciói a szervezetben

Fehérje bevitelre az élőszervezeteknek napi színten szökségük van. Még akkor is ha nem végeznek megeröltető munkát (edzést) vagy már nem a növekedő fázisban vannak. A szervezet fontossági sorrendben látja el fehérjével az egyes szerveket. ( agy szív) És amennyiben nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjéhez úgy a másodlagos szervek lebontásával biztosítja azt pl. izomzat.

  -A fehérje a szervezet legjelentősebb (sejt) építőanyaga. Az izom 18-20% fehérjét tartalmaz.

-A kötőszövetben, sejt közötti állományban található fehérje a kollagén és az elasztin. A kollagén az összfehérje mennyiség 20-25%-át adja, az elasztinhoz kötődő víz biztosítja pl. a bőr rugalmasságát (turgort).

-Az oxigén és széndioxid transzportban is szerepet játszik a fehérje (a hemoglobin a tüdőben felveszi az oxigént, a mioglobin nevű fehérje, pedig az izomban raktározza).

Fehérjék azok az enzimek , amelyek az élő szervezet egyes kémiai folyamatait specifikusan gyorsítják, ezek lehetnek egyszerű vagy összetett fehérjék. Hiányuk súlyos zavarokat idézhet elő az anyagcserében (ezek többnyire öröklött állapotok).A hormonok egy része is fehérje (8-40 aminosavból álló peptidek), így például az inzulin , az ACTH /adrenalin/→mellékvese, és a nemi hormonok ,tiroxin →pajzsmirigy, és számos biológiailag aktív anyag, mit a hisztamin, dopamin és szerotonin.

 

• A sejtmagok, a mitokondriumok, a riboszómák építőanyaga (genetikai kód) is fehérje.

• Fontos szerepe van a sav-bázis egyensúly fenntartásában, ahol anionként szerepel.

• Energiát ad, bár a fő energiaszolgáltatók inkább a szénhidrátok és zsírok

Meg kell jegyezni, hogy  a szervezet a fehérjéket nem képes tárolni. Azokat vagy beépíti vagy ha éppen energiára van szüksége akkor elégeti üzen anyagként, a felesleg pedig a széklettel távozik a szerveyetből. Ezért annyira fontos a napi pótlás.

A szénhidrátok szerepe a szervezetben.

A szénhidrátok nélkülözhetetlennek az szervezet számára, hiszen elégetésükkel elsősorban energiát nyerünk, raktározott formájuk gyorsan mozgósítható tartalékká alakul, de emellett részt vesznek szervezet felépítésében is. A szénhidrátok fogyasztásának következménye, a gyorsan energia nyerés. Az állóképességi sportokban a fő energia forrás.

Megkülönböztetünk egyszerű szénhidrátokat (pl. szőlőcukor, gyümölcscukor), kettős cukrokat (répacukor, tejcukor, malátacukor) és összetett szénhidrátokat (keményítő, glikogén, cellulóz, pektin és az inulin). Az agy fő energiaforrása a szőlőcukor. A megfelelő agyműködéshez folyamatos cukorellátás (glükóz) szükséges. Számos tanulmány mutatott rá a szénhidráttartalmú élelmiszerek és a jobb szellemi teljesítmény (javuló memória, rövidebb reakcióidő, pontosabb figyelem) közötti összefüggésre.

Az összetett szénhidrátok kötő- és támasztószövetek alapanyagai, valamint a nyálkahártyák váladékának alkotójaként a fertőzések elleni védekezésben is részt vesznek. A szénhidrátok azon mennyisége, amely nem alakul át energiává, részben glikogénként, részben zsírok formájában raktározódik. A májban és az izmokban található glikogén raktárak (rövidtávú energia "glükóz" raktárak), intenzív és hosszú távú testmozgás hatására kiürülnek: ez okozza a fáradságot. Ezt érdemes minél hamarabb, akár már az edzés befejeztével - kevés , szőlőcukorral, speciális itallal, az edzés végén potolni. A szénhidrátok adják az egyik legfontosabb energiaforrást. Az életműködéshez, a napi tevékenységhez szükséges energiaigény fedezésére, a fizikai és szellemi teljesítőképesség biztosítására szolgáló tápanyagok. A napi energiaszükséglet 60-75%-át javasolt szénhidráttal fedezni, a különböző szénhidrátok arányára azonban figyelmet kell fordítani.

A zsírok szere a szervezetben:

A zsír elsődleges feladata az energiatárolás, majd az igényeknek megfelelően a mobilizálás.

Egy gramm zsír kétszer annyi energiát tartalmaz, mint ugyanakkora mennyiségű szénhidrát vagy fehérje:

1 g zsír = 38,9 kJ; (9,2 K cal) 1 g szénhidrát = 17,2 kJ; ( 4, k Cal)1 g fehérje = 18 kJ ( 4,1 K cal)

A trigliceridek szintézise (lipogenézis) a májban és a zsírszövetben , raktározása pedig a zsírszövetben történik.

A trigliceridek mobilizációja (lipolízis), a lipáz enzimek segítségével történik. A lipolízis zsírsavakat és glicerint eredményez. A glicerin a vérkeringéssel a májba szállítódik. A zsírsavak szintén a vérpályába kerülnek, ahol albuminhoz kötődnek és szabad zsírsavként szállítódnak a szervekhez. Ott a sejtekbe kerülnek, oxidálódnak és energiát szolgáltatnak. A zsírsavak a szívizom és a harántcsíkolt izomzat számára szolgálnak energiaforrásként.

A zsírsavak bioszintézise a májban, a zsírszövetben, a laktáló begy mirigyeiben, a vesében, a sejtek citoplazmájában történik. A zsírsavak bioszintézise részben a szénhidrátokból (glükózból) történik.

• A zsírszövet másik fontos feladata a lipoidok közé tartozó koleszterin tárolása - főleg annak észterei formájában. Ez egyrészt felfogható, mint a fölöslegnek a keringésből való kivonása, de egyben mobilis raktár is: fontos koleszterin alapvázú vegyületek (epesavak, hormonok) szintéziséhez szolgáltatja az alapanyagot.

• A táplálékfelvétel ( az éhség érzet) és közvetve a szervezet energia-háztartását szabályozó hormon, szintézise is a zsírszövetben történik.

• A zsír számos, nem fehérje természetű hormonnak a kiindulási terméke (pl.szteroidok)

• A zsírok hőszigetelő hatásuk révén elősegítik az állandó hőmérséklet fenntartását. Az állatok szervezete zsírdepók felrakásával, valamint a speciális barna zsírszövet kialakításával is felkészül a tartós hidegre.

• A szerveknek mechanikai védelmet (párnázás) nyújtanak. Mechanikai védelem speciális esete a rezgéscsillapítás, amiben a zsírral feltöltődött és fürtökben elrendeződött zsírsejtek mintegy rugalmas párnát alkotnak a kemény felülettel gyakorta érintkező helyeken.

• Az A, D, E, és a K vitaminok zsírban oldódóak, tehát kizárólag zsírokkal együtt kerülnek a szervezetbe, szívódnak fel, szállítódnak

A zsír elsődleges feladata az energiatárolás, majd az igényeknek megfelelően a mobilizálás.

 

Oldal: A szervezetben lejátszodó folyamatok az edzés hatására.
Postagalamb Sky Steeds Homing Pigeon Loft Postagalamb sport és tenyésztés - © 2008 - 2024 - sky-steeds-postagalamb.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat