Keresztezés:

A tenyésztési (párosítási) eljárások másik nagy csoportja a heterozigótás arányának növelése, a gén és géntípus garnitúra gazdagítása, illetve tervszerű megváltoztatására irányul. Ebbe a csoportba a keresztezési módszerek tartozna.

Keresztezés: az állomány genetikailag jelentősen különböző egyedeinek párosítása. Tágabb értelemben keresztezésnek minősül minden olyan párosítás, ahol a szülök akárcsak egyetlen tulajdonságban ( egy génpárban) eltérnek egymástól. A postagalamb tenyésztésben a fajtán belüli vonalak párosítását értjük keresztezésnek. A keresztezés révén mind az additív és a nem additív génhatások hasznosíthatok. Egyik nemzedékről a másik nemzedékre olyan színvonalra emelhető a teljesítmény, amelynek elérése szelekcióval csak sok nemzedék alatt lenne lehetséges. A keresztezés nem hoz létre új géneket, csupán új génkombinációk jönnek létre. Hatását tekintve pedig a rokontenyésztés ellentéte. Ebből következően a geno és fenotípusra is ellentétes irányú hatást gyakorol mint a rokontenyésztés

 

 

• A keresztezés genetikai hatása kettős, egyrészt az ivadékokban egyesül a keresztezési partnerek génkészlete ( additív génhatás kihasználása), másrészt növeli a heterozigóta génpárok arányát ( nem additív génhatás kihasználása) A heterozigótás annál nagyobb lesz minél nagyobb a keresztezési partnerek genetikai különbsége, azaz minél nagyobb a gén- és genotípus különbsége.

 

A keresztezés fenotípusos hatása: Felszámolja mindazokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyek a rokontenyésztés során a homozigózitás folytán felszínre jöttek. Sőt a keresztezett ivadékok számos tulajdonságban felül múlják a szülők átlagát. Ezt a tulajdonságot nevezik heterózis hatásnak. Ami a keresztezett nemzedék szaporodó képességben, életképességében, alkalmazkodóképességében, növekedésében, teljesítményének javulásában mérhető. ( pozitív heterózis)

 

Klasszikus értelemben heterózishatásról akkor beszélünk, ha az egymástól genetikailag eltérő felépítésű homozigóta szülők párosításából származó ivadékok fenotípusos átlagértéke valamely tulajdonságban meghaladja a szülői átlagot. ( H 1 jelű heterózis) vagy a jobbik szülő teljesítményét is meghaladja. ( H 2 jelű heterózis)

 

A heterózisjelenség genetikai okai a heterozigóta allélpárokon érvényesülő nem additív génhatásokra ( dominancia, overdominancia. Episztázis) vezethetők vissza. Ebből következően heterózis csak olyan tulajdonságokban lehetséges, amelyeket legalább részben nem additív hatású gének alakítanak ki. Hasonlóan a rokontenyésztési leromláshoz a heterózishatás mértéke is összefüggésben van a tulajdonság örökölhetőségével. Minél rosszabbul öröklődik egy tulajdonság, általában annál nagyobb a heterózis. Így elsősorban azokban a tulajdonságokban lehet nagy heterózisra számítani, amelyekben a rokontenyésztési depresszió is nagy, illetve amelyeket sok gén határoz meg. A heterózis mértéke egyenesen arányos a heterozigótás mértékével, vagyis a kiválasztás előfeltétele nagy mértékű heterozigótás. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a keresztezési partnerek ( családok, vonalak) gén – és genotípus gyakoriság jelentős mértékben eltérjen egymástól. Ha az F1. Generáció átlagos teljesítménye elmarad a szülők átlagától, akkor negatív heterózisról beszélünk. Az érintett tulajdonságok alapján megkülönböztetünk:

 

• Reproduktív heterózist, amelynél a keresztezett ivadékok jobb szaporodási mutatókkal rendelkeznek a szüleiknél

• Szomatikus heterózist, Amelynél az utódok jobb növekedése fejlődése mutatható ki.

• Adaptív heterózis, amelynél a keresztezett ivadékok jobb alkalmazkodó képessége, életképessége, betegségekkel szembeni ellenálló képessége nyilvánul meg.

•  

  Egyedi heterózis a keresztezett egyed teljesítményében mutatkozó fölénye a tiszta vérű egyedekkel szemben

  Keresztezés típusai:

  Additív génhatásokat hasznosító keresztezési eljárások.

• A keresztezési eljárások közül ebbe a csoportba főleg a tenyéssz egyedek előállítása tartozik. Mindegyik módszer alapja a vonal ( fajtatiszta) tenyésztés, mert vonalakat tenyésztünk egymással.

• A tenyészállomány nem különül el a verseny állománytól. Továbbá jellemző rá, hogy előbb- utóbb „ fajtatiszta „ rokon tenyészetben torkollik, ez csak az állomány nagyságától és a generáció váltások számától függ. A keresztezési partner ki választása nagy körül tekintést igényel.

• A siker attól függ, hogy legyenek kivalló képességű fajtáink (vonalak). A keresztezett állományban a tenyésztő döntésétől függően nagyon különböző lehet a keresztezésbe  vont vonalak génaránya. Ennek következtében az ivadékok az eredeti, vagy a javító vonalhoz lehetnek hasonlóak, vagy teljesen új vonal alakulhat ki.

  A tenyészállat előállító keresztezési módszerek közé a nemesítő, a fajtaátalakító és az új vonalat előállító keresztezést soroljuk.

   

   Cseppvérkeresztezés:

   

  Azt az eljárást nevezzük, melynél csak egyszer keresztezik a nemesítendő állományhoz a nemesítő fajtát, majd vissza térnek az eredeti állományhoz. Ennek következtében a nemesítő vonal hatása lassan megszűnik

   

  Fajtaátalakító keresztezés:

   

  Ez esetben nem a meglévő állomány megőrzése, vagy javítása a cél, hanem a teljes átalakítása, egy jobb teljesítményű állománnyá. Ebben az esetben ellentétesen járunk el mint a nemesítő keresztezésnél. Itt az utód nemzedékeket mindig az átalakító vonal egyedeihez párosítjuk.

   

  Verseny galambokat előállító keresztezés. (Végtermék előállítás):

   

  Ennél a tenyésztési formánál a már kitenyésztet vonalakat keresztezzük egymással. A már irányított heterozigózítás elérése céljából. Ez lehet kétvonalas háromvonalas négyvonalas keresztezés. Meg kell jegyezni, hogy bármely tenyésztési módszert is alkalmazzuk. Nem szempont a fajtatisztaság, hanem mindig a kívánt tulajdonságban elért szintnek kell a mérvadónak lennie.

   

  Irányított párosítás. Ennél a módszernél általában két vonalból vagy családból származó egyedeket párosítanak egymással az egyik vonal hímjeit a másik vonal tojóival. Rendszerint a vonalak rokon vagy vonal tenyésztettek. De a párokat nem állítják össze. Célszerű a reciprok keresztezést is elvégezni. Annak érdekében, hogy megállapítható legyen, melyik párosítás adja a legjobb teljesítményt. Lényege, hogy minden nőivarú egyed, a legjóbb apát akarja kíválasztani az utódai számára, ( legharmónikusabb test felépités, leg aktivabb, leg egészségesebb) ez a jelenség játszik közre mikor a kijelőlt párok nem akkarnak párosodni. Szexuális kíválasztás.

   

  Egyszerű keretezés:

  Egyszerű keresztezésnek nevezzük, ha egymással rokonságban nem álló egyedeket párosítunk egymással. Viszonylag gyorsan lehet eredményt elérni. De ezek az eredmények nem tartósak, mert a további keresztezésekkel beáll a regresszió (lásd: genetikai alapok).

• Továbbá nagy hátrány, hogy nagy létszámú állománnyal kell dolgozni, melyeket erősen kell versenyeztetni és szelektálni. Valamint a heterozigóta ősok utódai nagyon változatos fenotípust és genotípust mutatnak. Na mármost ha mindkét szülő 100% heterozigóta és a valós allélpárokkal számolunk, akkor ugyan leírni letudjuk, egy jó hosszú papira a variánsok számát, csak kimondani nem tudnánk mert egyszerűen nincs rá szavunk                                                                                 

•   Az alábbi két táblázat 10 heterozigóta allélpárig mutatja a lehetséges variánsokat.

•  Független allépárok a gaméta típusok, az F2 genotípusok és az F2 fenotípusok számának összefüggése dominancia érvényesülése esetén.

   

  Heterozigóta allélpárok száma.	Gaméta típusok száma	Genotípusok száma	Fenotípusok száma
  1	2	3	2
  2	4	9	4
  3	8	27	8
  4	16	81	16
  5	32	243	32
  6	64	729	64
  7	128	2187	128
  8	256	6561	256
  9	512	19683	512
  10	1024	59049	1024

  Gardner nyomán 1972

   Kombinációs lehetőségek az F2 nemzedékben, abban az esetben ha nem érvényesül dominancia.

  Heterozigóta allélpárok száma	Gaméta típusok száma	Genotípusok száma	Fenotípusok száma
  1	2	3	4
  2	4	8	16
  3	8	27	64
  4	16	81	256
  5	32	243	1024
  6	64	729	4096
  7	128	2187	16384
  8	256	6561	65536
  9	512	19683	261144
  10	1024	59049	1048576

   Gardner nyomán 1972

   A következő két táblázat azt a lehetőséget mutatja, hogyha 2, illetve négy tiszta-sorú származékot ( lásd genetikai alapok) Párosítunk egymással mennyi a variánsok száma.

  P1 x P2	A	A	vagy	P1 x P2	B	B
  a	aA	aA		b	bB	bB
  a	aA	aA		b	bB	bB

  Látható, hogy az F1 generáció genomjában és fenomjában is egységes. ( Mendel uniformitás törvénye)

  Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy ha az előző keresztezésből származó F1-es egyedeket egymással párosítjuk, milyen geno és fenotípusokat kapunk

  P1x P2	B	b
  A	AB	Ab
  a	aB	ab

  A táblázatból jól látható, hogy négy tiszta-sorú származék szülő esetén jól számolható és tervezhetők a tulajdonságok 

•  

   

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Keresztezési eljárások
Postagalamb Sky Steeds Homing Pigeon Loft Postagalamb sport és tenyésztés - © 2008 - 2024 - sky-steeds-postagalamb.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat