Sport vagy a laboratóriumok harca

Teljesítmény fokozás vagy dopping?

 Fáradság:

Az izomfáradást nehéz definiálni, számos szerző szerint az az állapot, amikor az izmok nem képesek megtartani az adott erőkifejtést, más szóval az izmok maximális ereje hanyatlik. Sokkal nehezebb a jelenség okát tisztázni, mivel nem csupán egy, hanem meglehetősen sok tényező válthatja ki. Például az izomfáradást az edzettségi szint, a terhelés nagysága, ideje, az étkezés, a nem, életkor is befolyásolja, de az sem mindegy, hogy melyik izomcsoportot érinti a legnagyobb munka, mi jellemző a sportágra és milyenek a külső körülmények: hőmérséklet, légáramlat, páratartalom, stb. Ki gondolná, hogy bonyolult kémiai folyamat, ideg-izom ingerület-átvitel szükséges ahhoz, hogy izmok működjenek. Alapvetően kétféle izommunkát lehet megkülönböztetni, az egyik az ún. izotóniás összehúzódás, amelynek során az izom nyúlik és rövidül, a másik, amikor az izom hossza nem változik, azonban a feszülés nő, ill. csökken. Az egész vázizom-rendszer ún. motoros egységekből tevődik össze. Minél nagyobb, összetettebb a mozgás, annál több motoros egység lép működésbe. Az élő szervezet bámulatos szerkezet, hiszen az egyes motoros egységek egy kimenő és egy bemenő idegrosttal állnak összeköttetésben, amelyek továbbítják az információt (ingerületet és gátlást) az izomzat és gerincvelő között. Ennek hatására lehetséges akaratlagosan mozgatni test különböző részeit, tónusban tartani az izmokat. Minél nagyobb erőkifejtésre van szükség, annál több motoros egységnek kell működésbe lépnie. A fáradtság keletkezésének okára számos feltételezés született. Az egyik szerint az ismétlődő, magas intenzitású izommunka hatására az izomrostok összehúzódásáért, ill. feszüléséért felelős ingerület átvivő anyagok, kémiai vegyületek mennyisége egy idő után megcsappan, amely izomfáradtság képében nyilvánul meg. Másik feltételezés szerint a sorozatos izom összehúzódás mikrosérüléseketidéz elő, amely gyengíti az izmok összehúzódó képességét. A harmadik ok az anyagcsere változásokban keresendő: az izommunkához szükséges energia (ATP) készlet folyamatosan csökken, így az összehúzódás ereje is hanyatlik. A negyedik feltételezés szerintaz anyagcseresorán keletkezett végtermékek(pl. tejsav, szabad gyökök) váltják ki az izmok elfáradását. Különösnek tűnhet, hogy a fáradtság oka nem csupán az izmokban lejátszódó folyamatok eredménye, hanem az agyi kémiai változásoknak is betudható. Ezt a szakirodalom centrális fáradtságnak nevezi (Green, 1995). Az agy és szervezet más területei között folyamatos kommunikáció zajlik, amely kémiai anyagok, hormonok (ún. neurotranszmitterek) útján valósul meg.

A fáradság legjellegzetesebb tünete a túlzott mértékben elsavasodott, szervezeti környezet mely kedvez a mikroorganizmusoknak. A mikroorganizmusok megerjesztik a cukrot szervezetben, és az erjedési folyamat eredményeként savas salakanyagot bocsátanak ki. Az elsavasodott testben lévő mérgek megakadályozzák a fehérjék, ásványi anyagok és más tápanyagok felszívódását, emiatt a szervezet enzim-, hormon- és egyéb kémiai vegyület termelő képessége romlik, ami viszont a sejtek energiatermeléséhez és a szervek működéséhez lenne elengedhetetlen. Ez a sejtek regenerálódását is csökkenti.Azaz fáradságot és energiahiányt okoz. A következmény pedig a fáradékonyság,a gyenge állóképesség, a rossz izomtónus kialakulása és az általános gyengeség (súlyosbodás esetén testsúly ingadozásokkal és a betegségek megjelenésével). Amikroorganizmusok valójában baktériumok, élesztő- és penészgombák – a táplálékkal bevitt B-vitaminokat és egyébb ásványi anyagokat is elfogyasztják. A fáradtság kialakulásához ez már önmagában is elég. A mikroorganizmusok tápanyag rabló tevékenységének másik következménye, hogy a vércukorszint (glükózszint) erősen és ugrásszerűen ingadozik, ami szintén fáradékonyságot, gyenge állóképességet és általános gyengeséget eredményez. Az élesztő- és egyéb gombák beavatkoznak a sejtek belső só- és vízháztartásába (elektrolit-háztartás), amely a sejteken belüli normális energia áramlást megakadályozza. Az elsavasodás visszafordítása egyet jelent azzal, hogy olyan belső környezetet hozunk létre a szervezetben, amely akadályozza a mikroorganizmusok túlélését. Ehhez tehát arra van szükség, hogy lúgosítsunk, azaz egyensúlyi állapotba hozzuk a vér és a szövetek kémhatását, Így visszanyerhető az „elveszett” energia életerő A fáradság minimálisra csökkentése érdekében, már az ókori olimpiák idejéből vannak lírások, hogy miként próbálták ezt kiküszöbölni. Az orvostudomány számtalan szert fejlesztett ki a teljesítmény szint megtartására, illetve annak növelésére. De ezek tömbnyire valamilyen betegség gyógyítására alkalmas szerek, a teljesítmény növelő hatásuk csak másodlagos. A modern kori edzők és sport biológusok először egy másik vonalon fejlesztettek ki óriási kutató munkát. Ahol a táplálkozás tudomány, az edzés tudomány, az aktív pihenés és azok összefüggései kerültek előtérbe. Csak a későiekben tértek rá a gyógyításban használt szerek, másodlagos hatásainak alkalmazására. Ugyanis egyes élsportolóknak, a dicsőség és a pénz elérése érdekében semmi sem számított, (még a saját egészségük sem pl. Amstrong) De mindenképpen meg kell jegyezni, hogy sokak estek ennek áldozatul tudtukon kívül is( pl. NDK sportoló nők.) Majd divat lett a testépítés, amire a gyógyszeripar óriási fejlesztéssel reagált, Különböző vitaminokkal, ásványi anyag komplexekkel, robuláló szerekkel, táplálék kiegészítőkkel, jelentek meg a piacon. Ebből aztán kialakult a laborok harca. Mára már lassan nem merünk zuhanyozni, mert a csapból is a gyógyszer reklámok csepegnek.

Sport vagy a laborok harca?

Egyáltalán mi minősül teljesítmény fokozásnak, és mi minősül doppingnak. Ez egy nagyon fogós ravasz kérdés.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság létre hozott egy listát, melyben felsorolja a tiltott szereket. Ami természetesen nem kedvez a gyógyszer gyártóknak, ezért válaszul újabb és újabb szereket hoznak forgalomba. Így a NOB lépés hátrányba került, mivel bizonyítani kell a szer ártalmas hatását, ez pedig időbe és pénzbe kerül. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ugyan létezik a tiltó lista, de ez országiként más és más, ami az egyik országban tiltott az a másikban megengedett, és fordítva. Sajnos nincs ez másképpen a postagalamb sportban sem. Emlékezünk a Belga dopping botrányra. Csak egyetlen káros hatását szeretném ennek kiemelni, a többivel nem szeretnék itt foglalkozni, mivel sokan erre azt mondanák, hogy most mi van, hiszen ez csak egy postagalamb. De ez az egy érv talán meggyőz mindenkit. Ezeket a doppinggal csodálatos eredményeket elért galambokat csaknem mind eladják nagyon komoly pénzért. Általában a fiatalok versenye után. A vevők örömmel kiadják a csillagászati árat, hiszen ez az ÁSZOK ÁSZA. Aztán elkezdenek velük tenyészteni és meglepődve tapasztalják, hogy az utódok verseny teljesítménye, enyhén szólva is gyenge. Persze mitől is lenne jó, hiszen az eladó csak az eredményekről számolt be esetleg kreált egy kifogástalan származást a galamb mellé. De arról nem számolt be mikor milyen csodaszert használt milyen mennyiségben a csodálatos eredmény érdekében. Ennek aztán hamar jelentkezik a káros hatása, hiszen az állomány versenyteljesítménye nem, hogy nő hanem éppen ellenkezőleg csökken. Hiszen ezeknek a példányoknak nem a genetikai értéke magas, hanem csupán a szintetikus szerekre reagáltak egy ideig jól.

A teljesítmény fokozás egy teljesen más dolog. Ez nagyon sok mindet foglal magában. Hiszen ha csak az Ankeri elvre gondolunk- jót a jóval- párosítunk ezt már a teljesítmény fokozás érdekében tesszük. De ide tartozik bármely tenyésztési módszer. Az által, hogy az állomány genetikai értékét növeljük. De ide tartozik a célirányos takarmányozás, a tudatos egészség megőrző programok, a jól megtervezett és kivitelezett edzés program. A jól megtervezett és kivitelezett dúc vezetés ( pl. rávilágítás vagy elsötétítés. Flor Vervoort Napi 20 órát tartotta sötétben a galambjait, vagy a fiatalok elsötétítése vagy éppen rá világítása)

Ezek közül kikel emelni az egészség megőrzést, mivel itt is szerek alkalmazásáról beszélünk. Milyen szerek nem tartoznak a dopping szerek közé? Általában azok amelyek nincsenek a tiltó listán. Ezek legtöbbje úgynevezett homeopátiás szerek. Mit jelent ez? Ez leegyszerűsítve olyan szereket tartalmaz melyek tisztán természetes alapú hatóanyagot tartalmaznak, túladagolásuk nem lehetséges, mert még többszörös túladagolás esetén sem károsítják a szervezetet. De ide tartozik a savasítás-lúgosítás, azok a tea formában kapható, vagy saját magunk által összeállított növényi főzetek melyek segítik a salak anyagok távozását a szervezetből, valamint antioxidáns hatásúak.

Fehérjebevitel:

Általános tapasztalat, hogy a tenyésztők többsége, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a legújabb „csodaszerekre”, a divatos takarmány kiegészítőkre, sőt a doppingszerekre és az anabolikus szteroidokra, mint a takarmányok alapvető összetevőire. Kíváncsian várják és hajlandóak nagy összegeket a legújabb csodaszerek kipróbálására áldozni. Míg a takarmányozás alapját képező fehérje forrásokat teljesen mellékesnek tekintik, és a napi fehérje szükséglet kiszámítása és biztosítása már nem tartozik a kedvenc tevékenységeik közé, gondolkodás és mérlegelés nélkül adagolják a harmadosztályú proteineket. Mindegy, hogy milyen minőségű csak azt írják a csomagolásra, hogy növeli a versenyteljesítményt.Pedig harmadosztályú ehérjéből csak harmadosztályú izom építhető.

A fehérjék adagolásának meghatározó feltételei:

 

• 1. Optimális mennyiség, azaz a fehérjeszükséglet fedezése

• 2. Megfelelő minőségű fehérje

• 3. Helyes adagolás és időzítés

• 4. Rendszeresség

Mitől függ a napi fehérjeszükséglet – avagy mekkorák is a postagalambok valójában? Első lépésként meg kell állapítani a zsírmentes testtömeget, hiszen a testsúly önmagában nem ad elégséges információt a fehérjeszükséglet megállapításához. Ismernünk kell a galambok szervezetének, százalékos zsírtartalmát. Ehhez meg kell érteni a ballaszt mentes maximális testsúly fogalmát.

Erre két módszer lehetséges.

- A próbavágás gyors és viszonylag megbizható eredményt ad, egyes családokra. Itt valóságos boncölást kel végezni ás a zsírt, a hust a bört a csontokat külön külön lemérni. És pontosan feljegyezni.

-A másik módszer nem ilyen drasztikus. Viszont időigényes. Első lépésben mérjük le a galambokat pontosan és jegyezzük fel. Fogjuk a galambokat szénhidrát mentes diétára ( már amennyire ez lehetséges) és kezdjünk velük tréningezni. Ügyelve arra, hogy a takarmányba megfelelő mennyiségű fehérje legyen. A zsír tartalom nem számít, mert ha túl lépjük a 10% – os értéket a máj leállítja a zsír hasznosítását, viszont elegendő energia lesz a tréningekhez. Közben mérjük galambjaink súly változását. Ezzel a módszerrel addig tréningezzük a galambokat amíg a testsúlyuk beáll azaz nem változik. Ez az úgynevezett ballaszt mentes testsúly. Ezzel viszonylag jól lehet számolni, a hímeknél ennek 50% az izomzat, a tojónál 40%, a különbség abból adódik, hogy a tojók izomszöveteiben több zsír tárolódik. Ezeket az adatokat természetesen az alkati tényezők is befolyásolják. Az így kiszámolt együttes testtömegre lehet a szükséges fehérje menyiséget kiszámolni, Melynek ajánlott adagja 1,5 −1,7 gramm / testsúlykilogramm. Ha többletet etetünk nem probléma, mivel a be nem épült fehérje távozik a szervezetből.

Anabolikus szteroidok:

Az anabolikus szteroidokat használó sporttársak azt gondolják, aggodalomra semmi ok, az anyag hatékonnyá teszi a fehérjebeépülést, de tévednek. Mert a megfelelő táplálék bevitel hiányában, az izom amelyet építeni kívánnak, az elfogyasztott fehérjével lesz egyenértékű, azaz harmadosztályú. 

A megfelelő táplálkozás nélkül sok szteroiddal létrehozott izomsejtek nem hoznak létre normális izom-összehúzódást, nem épülnek ki bennük a teljes miozin-aktin struktúrák, Ideiglenes szerkezetek, amelyek gyenge fehérjét használtak fel ahhoz, hogy szublimálják a gyenge, természetellenes szerkezetüket.

.Ez a magyarázata annak, hogy a csupán szteroid által felépített izmok sosem olyan erősek, mint amilyennek látszanak, és kámforként tűnnek el, amint abbahagyják a doppingszer adagolását és az izom egyedül marad a hiányos táplálkozással.

A szteroid-mentes ( maturál) tenyésztők sem fordítanak azonban kellő figyelmet az elfogyasztott fehérjék minőségére, holott a fejlődés kulcsa nemcsak a mennyiségben megfelelő, de minőségében is igényes fehérjebevitel, hiszen a bevitt fehérje az, ami építi az annyira kívánt minőségi izomzatot. Az izomsejtek fejlődésének és működésének alapja a fehérje!

Mit tudunk a felépítő azaz anabolikus szteroidról?
Minden élőszervezetben megtalálható, természetes androgén anabolikus hormonja a tesztoszteron, amely majd minden anabolikus szteroid alapja. A férfiaknál a pubertáskor után termelődik a herében. A tesztoszteron felelős a férfiak másodlagos nemi jelleg kialakításáért, amely alatt a testszőrzet, a hangmélység, a libidó, az agresszió és a szexuális viselkedés kialakulását értjük.
Fokozza a fehérjeszintézist, az izomtömeg, illetve izomerő növekedését segíti, de ez a hormon felelős a sejtek újjá építéséért is gátolja az ivari szabályozást a hipotalamusz-hipofízis-here tengelyen keresztül. A tesztoszteront először 1935-ben állították elő bikaheréből.

Milyen mellékhatások jelentkeznek túlzott használatakor?
A mellékhatás lehet toxikus és hormonális. A toxikus mellékhatás alatt a készítmény a májkárosító hatását értjük, amely a tartós alkalmazás során fordul elő. A hormonális mellékhatás az alkalmazott dózistól függően a virilisatio (férfiasodás) és az agyalapi mirigy hormonjának csökkent termelése. Tojók hímes jellegűek lesznek, a galambok agresszivitása általában nő, megfigyelhető az általános elzsírosodás mindkét nemél. Az izmok kezdenek puhává petyhüdtté válni.

Májkárosító hatás
A májsejtek megnagyobbodása és az epeutak elzáródása miatt sárgaság jelentkezik, később ehhez társultan a májsejtek elhalása és fokozott újraképződése miatt májzsugorodás alakulhat ki, amelynek talaján gyakran májdaganat is diagnosztizálható.

Szív-és érrendszeri hatások
A só- és vízháztáras zavara miatt a szövetek megduzzadnak, a vér mennyisége megnő, a szív teljesítménye fokozódik és ezzel a vérnyomás növekedése figyelhető meg. A zsíranyagcsere károsodás következtében emelkedik a vér zsírsav és tri glicerid szintje, amely korai érelmeszesedéshez vezet, és fokozódik a szívinfarktus, agyvérzés rizikója nő.

Amfetamin és társai

Az amfetaminok alkamazásakor, elnyomja a fáradtságérzést, és gyorsaságot kölcsönöz az alkalmazónak. Diszkódrogként is használják, így akár egész éjszaka is fenn tud maradni és táncolni, aki bevette anélkül, hogy érezné a fáradtságot. Doppingszerként leginkább a gyorsaságot és kitartást igénylő sportokban használják. Így a postagalamb sportban is. A fáradság érzet hiánya miatt a végkimerültségig képes a galamb repülni. Amfetaminfogyasztásakor a testhőmérséklet kórosan megemelkedhet, akár sokkos állapotba is kerülhet a használó. A fáradtság érzékelése fontos jelzés a szervezetnek, hogy figyelmeztessen a fizikai korlátokra. Ha ez nincs, a szer használója végletesen kimerülhet és a szív, teljesítőképessége határára érve, felmondja a szolgálatot.  

Növekedési hormon, Erithropoetin (EPO)

 Mindkét anyagot használják doppingszerként is. Míg a növekedési hormon hiányban szenvedő betegeknek áldás a növekedési hormon forgalomba kerülése, a sportolók által, így alapvetően egészséges szervezetben alkalmazott növekedési hormon kezelés betegségeket okozhat.A növekedés befejezése előtt adott hormon óriásnövéshez, az ez után adagolt készítmény akromegáliához vezet. A túladagolt növekedési hormonszív- érrendszeri szövődményeket is okozhat. Az EPO hatása a vörösvérsejt szám növelésén keresztül a szervek fokozottabb oxigénellátottsága. A magasabb vörösvérsejt szám megnöveli az oxigén anyagcserét, ezáltal nő a teljesítmény, De a növeli a trombóziskészséget és a vérnyomást, s ezek a hatások tehetők felelőssé a készítmények alkalmazása során észlelt mellékhatásokért.

 Vérdoppingok

Az úgynevezett vérdopping a doppingolásnak egy speciális fajtája, és a vér manipulálásával jár. A legártatlanabb módszer, az úgynevezett magaslati edzőtábor, amikor a sportolók hosszabb ideig tartózkodnak 2-3000 méter magas hegyekben. Ilyenkor a vér oxigénszintje lecsökken a kisebb külső nyomás miatt, így a szervezet automatikusan több vörösvérsejtet kezd el termelni, hogy megfelelő legyen az oxigénellátottság. Ehhez hosszabb időt kell eltöltenie nagy magasságban, hogy ez bekövetkezzen, és a hatás akár néhány hétig is eltarthat. Ezért kitalálták az alacsony nyomású alvósátrakat. A klasszikus vérdoppingnál a sportolótól vért vesznek, és lefagyasztják. A sportoló vérmennyisége egy idő után eléri a vérvétel előtti szintet, így amikor a verseny előtt visszakapja saját vérét, hirtelen megnő vérsejtjeinek a száma, ezáltal nő a vér oxigénszállító képessége is. Annyiba kockázatmentes, hogy semmilyen idegen anyag nem kerül a szervezetébe, hiszen saját vérét kapja vissza. A vérátömlesztés nem egyszerű és kellemes folyamat, Nem veszélytelen ez a módszer, mert a vörösvértestestek megnövekedett száma miatt sűrűbb lesz a vér, ami trombózist okozhat. Aenyiben a verseny befejeztével azonnal infúzióban Rigler oldatot juttatnak a szervezetbe, nem kimutatható, Ezt a módszert alkalmazta Amstrong is. Egyesek alkalmazzák a postagalamboknál is, de igen komoly anatómiai tudást és pontosságot igényel. Azonkívül hosszabb távú versenyeknél a vér egyébként is besűrűsödik, ami nem a vörösvérsejt szám növekedése miatt hanem a test folyadék veszteség miatt történik, Minek gyakori következménye az érelzáródás azaz trombózis. Ugyan akkor ez a veszély a humán sportban nem áll fent mivel a sortolók folyamatosan pótolják az folyadék veszteséget.

 

 

 Attersee am Attersee 20-06-2013

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Sport vagy a laboratóriumok harca
Postagalamb Sky Steeds Homing Pigeon Loft Postagalamb sport és tenyésztés - © 2008 - 2024 - sky-steeds-postagalamb.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat