The Alberta Classic

Takarmányozás elmélet.

Jó galamb, Jó galamb, Jó galamb. Vásároljon jó galambot és nyer. Ismerős nem?

De ez csak azoknak a tenyésztőknek a jelszava, akik eladni akarnak. És hányszor vásárolt már jó galambot, és a siker mégis elmaradt? A sikertelenség okát valahol másutt kell keresni. Pl. a nem megfelelő egészségi állapotban, A nem kellőképpen összeállított tréning programban. Vagy épen a nem megfelelő takarmányozásban. Képzelje el ha tényleg vesz egy csapat jó galambot. De az nem megfelelően van takarmányozva. Útközben elfogy az energia, vagy elfogy a kitartó képesség.

Egy csomó pénz, idő, és munka kárba veszik.

Meg vagyok győződve, hogy a siker nem kizárólag genetikai alapoktól függ. A siker sokkal inkább a célszerű irányított takarmányozással és hatékony tréningekkel függ össze.

1., A legtöbb tenyésztő úgy gondolja, hogy a rövid távú versenyre szénhidrát kell, a hosszú távú versenyekre zsírra van szüksége a galambok szervezetének. De az Amerikában elvégzett, és híresé vált kutatások más eredményt adtak. Melyeket Dr John George és munkatársai végeztek el.

A kutatás lefolyása:

A galambokat két csoportra osztották, az egyik csoportot úgy etették, hogy a szervezetükben magas szénhidrát tartalom legyen, a másik csoportot pedig úgy, hogy a szervezetükbe magas zsírtartalom legyen. Minden más tényező megegyezett pl. a galambok együtt tréningeztek, ugyan olyan elhelyezésük volt, ugyan annyit pihentek, stb.

Megkezdték a versenyeztetést, növekvő távolságokkal.

Az eredmény: 200 mérföldig, nem volt kimutatható különbség a verseny eredmények között a szénhidrátban gazdag és a zsírban gazdag takarmányozás között. De azonban 200 mérföld felett a zsírban gazdagabban táplált csoport eredményei jelentősen megnőttek. Ekkor elkezdték a másik csoportot is zsírban gazdagabb takarmánnyal takarmányozni. Az eredmény, ezek a galambok is épen olyan jól teljesítettek mint a másik csoport tagjai. Ekkor elkezdték az egyik csoport takarmányában a zsír részarányát növelni. Eredmény: A hosszú távú versenyeken azok a galambok szerepeltek jobban melyeknek a takarmányában a zsírtartalom 8-9 % közötti volt. De azonban ha a zsírtartalom a kritikus 10% fölé emelték az eredmények drasztikusan csökkentek. Mi okozza ezt?

Itt újabb kutató munkára volt szükség. A logika azt mondaná, hogy extra zsír adagolása segítené a máj zsírsav termelését. De van néhány szempont melyet figyelembe kell venni. Melyeket tudományos vizsgálatok támasztanak alá.

A takarmány 5%-on tulli zsírtartalomnál, a postagalambok jobb teljesítményt nyújtottak 200 mf. feletti távolságokról. Míg az ez alatti zsírtartalmú takarmánnyal etetett galambok jóval gyengébb teljesítményt mutattak. Az étrendhez hozzá adott zsírnak segítenie kell a zsírtartalékok képzését.

Azómban van itt egy néhány dolog amit figyelembe kell venni.

• Az étrendbeli magas zsírtartalom, csökkenti a máj zsír termelését.

• A magas fehérje tartalom szintén csökkenti a máj zsír termelését.

• A magas szénhidrát tartalom növeli a máj zsír termelését.

A Kísérletek azt bizonyítják, hogy ha az étrend 10% feleit zsírt tartalmaz, akkor a máj, megdöbbentő menyiségben csökkenti a zsír termelését. Mintegy 40%-kal. ( A kísérletet elvégezték csirkéken, ludakon, és galambokon.). Azt azonban meg kell jegyezni, ha a madarakat magas szénhidrát tartalmú étrenden tartották az nem csökkentette a zsír termelés.

 

2., Itt tisztázni kellene egyáltalán mennyi energiára van szüksége egy galambnak egy távolság meg tételére, vagy egy órahosszai repüléshez. Illetve mennyi energiára van szüksége egy galambnak verseny közben. Azt gondolom, hogy erre a választ csak nagyon kevesen tudnák megadni a tenyésztők közül.

Íme a tudományos adatokkal alátámasztott válasz.

A 70- 80-as években, a tudomány fejlődése lehetővé tette, olyan kutatások végre hajtását mely ez a téma kör is. A galambok csőrére kis műszert szereltek, mely mérte a beszívott oxigén, és a kilehelt szén-dioxid menyiségét. Ez tette lehetővé a pontos kiszámítását a felhasznált energiának.

A kísérleteket két egymástól független csoport végezte, szél csatornákban. A Manheimi egyetemen N SZ.K. És Goulpen Kanada. A kapót adatok teljesen egyezőek.

Ez az energia forrás ellentétben az emberrel és a főemlősökkel, nem a szénhidrát, hanem főleg a zsírsavak.

Ez az adat vagy energia mennyiség 1 órai repüléshez 3-3,5 gramm zsírsav. A szélcsatornában előidézett szélerősségnek megfelelően.

3., Mennyi takarmány fedezi ezt az energia szükségletet?.

Tegyük fel, hogy a galamb eszik 25 gramm kukoricát.

Néhány cal.-ba kerül a testhőmérséklet fenntartása, továbbá 50 k cal.-ba kerülnek a napi életfenntartó funkciók. Ha a kukorica féleségek átlag paramétereivel számolunk. Akkor a 25 gramm kukorica tápláló értéke 2/3 rész szénhidrát. Most számítsuk ki, hogy ez a mennyiség menyi energiát szolgáltat. 2/3×25 gramm = 16,7 gramm szénhidráttal ezt szoroztuk 4-gyel ( 1 gramm szénhidrát egyenlő 4 K cal.) akkor ez 66,8 K cal. ez több mint szükséges, 16,8 k cal. Ebből tárolt glikogén esetleg zsírsav lesz. Ami szép kis plusz, ha figyelembe vesszük, hogy 3-3,5 gramm zsírra van szükség 1 órai repüléshez.

4., Milyen szénhidrátok, milyen fehérjék és milyen zsírok adnak optimális eredményt?

Mikor a verseny elkezdődik, a postagalambok a szénhidrát tartalékot használják fel az első fél órában. Gyakorlatilag a sprinterek itt szerzik meg előnyüket mivel tovább képesek anaerob mozgásra, és itt repülnek a leggyorsabban. Ha itt számolunk a legnagyobb sebességgel ebben az időszakban akkor az a galamb melyik csak két perccel tovább képes az anaerob mozgás végzésére akkor is két perces előnyre tesz szert ami jelentős egy sprinter versenyen. Ugyanis a postagalambok a továbbiakban már nem végeznek sprint repülést. Annak ellenére, hogy a fehér izmok újra feltöltődnek glikogénnel ezt az energiát az úgynevezett menekülő repüléshez tartalékolják pl. ragadozó támadása esetére. A továbbiakban már aerob mozgást végeznek. ehhez viszont zsírsavakat használnak energia forrásként A szélcsatornákban mért adatok szerit, a galambok viszonylag egyenletes sebességgel repülnek mit egy öt órahosszat. Majd elfáradnak minek következtében lelassulnak ami kb. harminc negyvenöt percig tart amikor is újratöltődnek az izmok, majd ismételten gyorsabb repülés következik, de ez már nem éri el az első ciklus sebességét. Ezek a ciklusok pl. maraton versenyeken többször ismétlődnek. Gyakorlatilag ez adja a különbséget a teljesítményben. Melyik az a keményítő -féle ami ennek a feltételnek a legjobban megfelel? A postagalambok számára a legértékesebbek azok a keményítő féleségek, melyek fokozatosan szívódnak fel a szervezetben. Ez biztosítja a kevesebb inzulin felhasználást, a vércukorszint nem csökken drasztikusan. A postagalambok tovább tudják használni a versenyek folyamán. Ezek a keményítők az úgynevezett „amilopektinek”. A viaszos( Waxy) kukorica keményítő tartalma 99%-ban amilopektin. Ezt a kukorica féleséget az élelmiszer iparban használják kukorica keményítő elő állítására.

5 Minta szám    Fehérje             Olaj %                  Keményítő

        174       Átlag Szórás    Átlag   Szórás     Átlag       Szórás

                    7,7     5,7-9,7    3,3     2,6-4,9     61,7     59,9- 64,8

Ebből a kis táblázatból kitűnik, hogy mekkora különbségek vannak a kukorica féleségek között. Ha pl. kiszámoljuk a keményítő érték eltérést akkor be kell látni, hogy egyhetes takarmányozási ciklus alatt jelentős eltérés mutatkozik.

Legalacsonyabb: 59,9

Legmagasabb: 64,8

 Különbség 4,9×0,025 gramm= 122.5×4= 4,9 K cal x 7 = 34.3 k cal. Ez 10 órai energia a repüléshez. Nem kevés mennyiség.

Beépítési ideje az izmokba, 36-48 óra, fajtától függően.

Nézzünk meg most két divatos takarmányt, melyet mostanában úgynevezett rá etetésre használnak.

Födi mogyoró: A földimogyorót a verseny kezdete előtt 36 órával érdemes utoljára adni. A 36 órai feltöltési idő miatt. Ebből 10 gramm zsír elég három órai repüléshez. Tehát ha normál méretű földi mogyorót adunk csemegeként, ebből 3 db= 1 gramm zsírral. Ha 5 nap 6 földi mogyorót adunk az kb. 10 gramm extra zsírt jelent a szervezet számára.

Fehér rizs: nyers állapotban etetve köti a szervezetben, illetve az emésztő rendszerben jelenlévő vizet.

Hántolatlan rizs: 10% nyers rostot tartalmaz. Ez is köti a vizet, de ellenkezőleg működik. Ahhoz, hogy egyáltalán át tudjon haladni az emésztő rendszeren a nyers rostnak nedvességet kell tartalmaznia. A nyers rost nem vagy csak részben emésztődik ezért a nedvességgel együtt távozik a szervezetből az ürülékben. Viszont említésre méltó, hogy ez a nyers rost semleges tisztító rost. Tisztító rostok közé tartoznak a cellulóz, a hemi cellulóz, és a lignin. Akkor másutt, illetve más időben erre szükség van.

Főtt rizs plusz nedvességet jelent a szervezet számára, mely jelentős segítség lehet meleg, illetve szeles időjárás esetén. Utolsó etetési ideje szállítás előtt három órával.

6 Fehérjék: Noha helytelenül de terjed az a nézet, hogy a galamboknak a verseny repülés alatt nincs szükségük fehérjékre, helyete inkább zsírt, illetve szénhidrátot kellene tankolni

De könnyen belátható, hogy a szervezet sérülései kíjavítása érdekében szükség van rá. Főleg hosszú és kétnapos versenyek során. A tejsav képződés által okozott izom sérülések helyre állítása végett.

7., Víz szerepe a verseny repülés során.

A víz egyik lényeges eleme a testet éltető folymatoknak. A víz a sejtekben 75%-os arányban van jelen, de fontos szerepe van az anyagcsere folyamatokban, és a szervezet salaktalanításában. A munkát végző szervezet hőt termel amit a víz párologtatásával kompenzál. A víz hiánya fáradságot, kínzó szomjúságot, szédülést, fejfájást, mozgás képtelenséget okoz. De extrém esetben ájulást sőt halált okozhat. Nem lehet elégé hangsúlyozni a víz szerepét, a verseny repülésekkor betöltött szerepéről.

Ásvány víz: Különböző ásvány vizek vannak forgalomban, melyek jelentős mértékben tartalmaznak ásványi anyagokat, nyom elemeket melyek szintén hasznosak a galambjaink számára. Az Egyesült Álmokban, Kanadában léteznek kifejezetten galambok számára forgalmazott ásvány vizek. Különböző nyomelem és ásványanyag kiegészítéssel.

                                                ( Peter Mulder takarmányozási kutató)

8., Elektrolit: Ásványi sók és gyümölcs cukor vizes oldata, mely a benne lévő sók miatt kötik a szervezetben lévő vizet. Gyűjtés napján az utolsó etetésnél indokolt adása, a víz tárolása végett. Valamint érkezéskor a víz háztartás helyre állítása miatt. De nem szabad megfeledkezni, hogy növeli a szomjúságot, ezért egy fél óra elteltével el kell távolítani és tiszta ivó vízről kell elegendő mennyiségben gondoskodni.

                                                                 ( Peter Mulder Hollandia)

9., Gritt: A galamboknak nincsenek fogaik ezért valahogy a gabona magvakat meg kell őrölni ez a szerepe a grittnek azúzábann, megőrlik a takarmányt ezzel feltárja a beltartalmát az emésztéshez. A zúza ugyan a gritt nélkül is képes valamelyestt az őrlésre de a gritt nélkül hatás foka lényegesen gyengébb. Azonkívül a gritt tartalmaz ásványi elemeket, valamint nyomelemeket is melyek a csont és tojás képzéshez nélkülözhetetlenek. Milyen a jó gritt?

Az a jó gritt melyből a galambok csak keveset fogyasztanak, Nem kopik túl gyorsan, így több idő áll rendelkezésre az ásványok és nyomelemek kioldására.

Néhány híresség nyilatkozata a takarmányozásról:

Ha el akarunk utazni felkészülünk. Viszünk magunkkal esőkabátot, vagy esernyőt, megnézzük, hogy a kesztyű tartóban van-e a jogosítvány a forgalmi a biztosítási papírok. Egyszóval minden eshetőségre felkészülünk. De az az ember aki 200km.-re szeretne eljutni és csak tíz kilométere valló üzemanyagot tankol, nem fogja a célját elérni, de az sem aki ugyan a benzines autóját tele tankolja ugyan, csak épen gázolajjal.

Kb. így van ez a postagalambokkal is fel kell készülni minden eshetőségre, és a megfelelő üzemanyagot kell tankolni.

                                                                     (Peter van Osch Hollandia)

A postagalamb sport hasonló a Forma 1-hez. Ha keveset tankolsz nem érsz célba, ha sokat megterheled a motort. Meg kell találni a megfelelő arányokat.

                                                                     ( Marcel Sangers Hollandia)

A mesterek művészete az etetés, A mestermű a verseny eredmény.

                                                                         ( De Klack Belgium)

Véleményem szerint a sikert az etetés határozza meg 75%-ban

                                                                  ( Willi Ritz Németország)

Ezek elhangzott nyilatkozatok. De a legtöbb esetben a kérdésre, hogy hogyan takarmányoz, a válasz semmit mondó. Vagy, és ez a korrektebb, a válasz az, hogy ez titok.

                                                        Dr. Rob Marchall   Alberta Kanada.

 

Takarmányozás II

 

A mesterek művészete az etetés, a mestermű az eredmény.

 

Ha a takarmányozás kérdése ilyen fontossággal bír, akkor szükség van további vizsgálódásra is.

Mit és menyit etessünk, a különböző távolságú versenyekre?

Egyáltalán kiszámítható-e, hogy mennyi energiára van szükség? A válasz ige.

Ha tudjuk, hogy mennyi a zsírtartalma az etetett takarmánynak, ha tudjuk mennyi energia kell egyórai repüléshez, ha tudjuk a verseny várható időtartamát, akkor kiszámítható.

 

University of Gent:

 

A szélcsatornában végzett kutatás, a következő eredményt hozta: A galambok az első tíz percben,

kizárólag csak szénhidrátot használnak. ( Glikogén vagy Mono szacharidot). Ezt kizárólag a fehér izmok tárolják és követlenül hozzáférhetők. Mikor ez kimerül a következő ötven percben, a vérben tárolt, úgynevezett vérzsírokat használják fel. Majd a vörös izmokban tárolt zsírok szolgáltatják az energiát, a haza repüléshez. ( Ez 97.5 % -ban telítetlen zsírsavat tartalmaz). Az úgynevezett könnyű vérzsírokat a szervezet állítja elő a szénhidrátban és zsírban gazdag gabona félékből. A galambok repülés közben 3 – 3,5 gramm zsírt éget el egy órai repüléshez. Ez függ a repülés nehézségétől a galamb genetikai felépítésétől ( súly, izom összetétel, és a tréningektől).

Pl. tegyük fel, hogy a verseny repülés ideje 6 óra hosszat tart.

Mint azt már említettük, az első egy órában, a galamb a szénhidrátot és a vérzsírokat hasznosítja.

Ha tudjuk, hogy takarmányunk 5% zsírt tartalmaz, és hetente 200 gramm eleséget adunk galambonként, azaz napi 2.86 dkg akkor ez nem elegendő az öt órás repüléshez. Mert ez a 15 gramm szükséglet helyett csak10 gramm, zsírt tartalmaz. Természetesen galambunk akkor is haza fog térni. De nemcsak nem fog győzni, hanem felhasználja a saját szervezetét, mely a továbbiakban használhatatlanná is teheti.

Ellen példa: Ha a takarmány keverékünk 9% zsírt tartalmaz ez egyenlő 18 gramm zsírral, ez viszont már sok. Lelassítja a galambot.

 Ez a kis táblázat segíthet

 

                                                   Rövidtáv                    Középtáv

Zsírtartalom	4,3	7,8
Fehérje tartalom	10	14,5
K cal/ per 35gramm takarmány naponta	95	120

 

                                      A jó takarmány beltartalm

                                 Szénhidrát 60 – 70%

                                Zsírtartalom 2 – 5 %

                         Rost max. 5% Nem hasznosul jól.

A többi a ráetetéssel oldható meg, ha szükséges. Természetesen az időjárás és a várható repülési idő függvényében.

Ezen kívül még figyelembe kell venni a galambjaink napi életfenetartó funkciójához szükséges energiát. Mely átlagosan 50 K cal. Ez testsúlytól függő és a szervezet hőkiegyenlítését mely további pár K cal. Valamint a tréningekre elhasznált energiát. Habár terjed egy olyan technológia melyben a versenyek ideje alatt már nincs tréning, csak szabad repülés kedv szerint. De ez is energiába kerül. Melyet szintén számításba kell venni.

                                                                                  Dr Rob Marschall.

 

 

Az árpáról és az állati fehérjékről.

 

A hazatérő galamboknak első sorban fehérjére van szükségük a sejtek kijavítására. Ezenkívül szénhidrátra az energia háztartás gyors helyre állítása végett. Erre az árpa kiválóan alkalmas. Ezen kívül van még egy fontos jelentősége, az árpa rostanyaga úgynevezett semleges vagy tisztító rost. Az emésztő rendszeren áthaladva, mintegy átszűri a béltartalmat kiszűrve a bélfalon felgyülemlett zsírt, valamint a bélflórát helyre állítja, ez teszi lehetővé a következő ciklusban a takarmány pontos adagolását vagyis az újra tankolást. A vadgalambok és a mezőre járó galambok boncolásánál bebizonyosodott, hogy a galambok felvesznek kisebb bogarakat csigákat meztelen csigákat. Ebből a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a galambok tudják az állati eredetű fehérjéket is hasznosítani. Pl. tejtermékek savó, joghurt, sajt., tojás, halliszt húsliszt, stb., Mi sikerrel alkalmazzuk ezeket, ha galambjaink különösen elnyűtt állapotban érkeznek a versenyről. Ha figyelembe vesszük ezeknek az anyagoknak a beépülési idejét akkor ez indokolt is. Mivel az állati eredetű fehérje beépülési ideje mindössze 2 órahosszat tart. Ezzel szemben a növényi eredetű fehérje beépülési ideje 24 – 48 óra. A másik fontos tulajdonsága az állati eredetű fehérjéknek, hogy ezek komplett fehérjék. Míg a növényi eredetű fehérjék inkomplett fehérjék, ami annyit jelent, hogy a galamboknak többet és több félét kell biztosítani, valamint ezt a galamb szervezetének át kell alakítani. Tehát terheljük az amúgy is elfáradt szervezetet.

Ezenkívül nem árt ha tisztában vagyunk, hogy milyen energia szolgáltató mennyi idő alatt épül be, illetve mennyi időnek kell eltelni ahhoz, hogy az hasznosítható legyen. Mivel meggyőződésünk, hogy a verseny kezdetéig be nem épült takarmány nem, hogy nem segíti a galambok teljesítményét, hanem egyenesen káros.

                                                                      Mike Tyson ( USA )

 

 

Oldal: Takarmányozás elmélet
Postagalamb Sky Steeds Homing Pigeon Loft Postagalamb sport és tenyésztés - © 2008 - 2024 - sky-steeds-postagalamb.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat