Postagalamb Sky Steeds Homing Pigeon Loft Postagalamb sport és tenyésztés

A síker öt pillére. Tenyésztés. Takarmányozás. Tréning. Egészség. Dúc.

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

Test cross során heterozigótát keresztezünk homozigóta recesszív partnerrel:

Keresztezési partnerek:        AB/ab_♀   x   ab/ab_♂

Ivarsejtek: a nő ivarú:25% AB, 25% Ab, 25% aB, 25% ab,   a hím ivarú: ab

A test cross nemzedék genotípusai Punnett táblában:

                          ab

                   AB    AB/ab                  

                   Ab     Ab/ab                    

                    aB     aB/ab                   

                   ab      ab/ab

A négyféle genotípus és fenotípus létrejöttének valószínűségét egyértelműen a heterozigóta keresztezési partner által létrehozott ivarsejtek aránya szabja meg. Esetünkben a fenotípus hasadási arány:

¼ [AB],¼ [Ab],¼ [aB],¼ [ab], azaz

Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha egy utódnemzedék vizsgálata során 1 : 1-es hasadási arányt észlelünk, érdemes teszt cross típusú keresztezésre gondolni.

Természetesen a fenti megállapítás csak akkor igaz, ha az őket kialakító gének szabadon kombinálódnak.

Egy kromoszómán lokalizálódó = kapcsolt gének viselkedésének vizsgálata test cross keresztezéssel:

Tegyük fel, hogy ’A’ és ’B’ gének ugyanazon a kromoszómán vannak. Nézzük meg, hogy milyen ivarsejteket és milyen arányban képezhet ebben az esetben egy AB/ab genotípusú heterozigóta!

Mivel a két gén kapcsolt, az azonos kromoszómán található gének meiózis során nagy valószínűséggel együtt kerülnek az ivarsejtekbe is. Tehát ’AB’ és ’ab’ ivarsejtek várhatóak. A test cross keresztezések tanúsága szerint többnyire kapunk [Ab] és [aB] fenotípusú utódokat is, ami arra utal, hogy a két gén kapcsoltsága bizonyos gyakorisággal feloldódott. A jelenség magyarázatát a meiózis első profázisában a homológ kromoszómák között bekövetkező génkicserélődés, azaz a genetikai rekombináció adja. A kromoszóma két pontja között annál nagyobb valószínűséggel játszódik le rekombináció, minél távolabb van a két pont egymástól. A rekombinánsok számarányával tehát jellemezhetjük a kromoszómán helyet foglaló gének egymástól való távolságát. Számos, a kromoszómán lévő gének felhasználásával megtervezett keresztezés eredménye alapján elkészíthető az azonos kromoszómán lévő gének helyét ábrázoló géntérkép.

Mint már említettük, két gén alléljei a kromoszómán lehetnek ’cisz’ (AB/ab) és ’transz’ (Ab/aB) helyzetben.

Cisz heterozigóta homológ kromoszómái:              Transz heterozigóta homológ kromoszómái:

                        A         B                                            A         b         

                        a          b                                              a          B        

A test cross nemzedék elemzése alapján az is eldönthető, hogy a vizsgált heterozigóta genotípusa ebben a tekintetben milyen volt. Cisz helyzet esetén [AB] és [ab]-ből kapunk nagyobb arányban (rekombináció nélkül keletkezett, un. parentális típusok), és [Ab] valamint [aB]-ből kevesebbet (rekombináns típusok), transz helyzet esetén pedig éppen fordítva.

A gaméta tisztaság elve

A diploid élőlény gamétája haploid. Következik ebből, hogy egy gaméta egy adott génnek csak egy allélját hordozza. Ha heterozigóta az egyed mondjuk a génre, tehát genotípusa pl. a1/a2, akkor gamétái vagy az a1, vagy az a2 allélt hordozzák, sohasem a kettőt együtt. A heterozigóta egyed gamétái 50-50% eséllyel vagy a1-t, vagy az a2-t hordozza.

A Fenotípus fogalma

A fenotípus definíciója: mind az, amit megfigyelünk, mérünk, leírunk, tapasztalunk, „annotálunk” a jelenség variációiról, azaz egy tulajdonság variációiról.

A fenotípus fogalmában tehát integráljuk biológiai ismereteinket egy adott biológiai jelenség változatairól (pl. egy enzim aktivitásának változatairól, egy test morfológiájának, méretének, „kinézetének”, viselkedésének/magatartásának, szerkezetének, szaporodási sikerességének, stb. megkülönböztethető változatairól).

Fenotípus és fenokópia

Két egyed kinézetre lehet azonos, noha lehet az egyik homozigóta vad genotípusú, míg a másik homozigóta recesszív. Az egyik kopírozta a másikat. Tegyük fel, hogy a homozigóta recesszív egyed fenotípusa öröklődik. A homozigóta vadtípusú egyed hasonló fenotípusát tehát valamely más külső körülmény/beavatkozás okozta, hasonló, de nem öröklődik.

A letális allél

Letális: halálos, az élettel összeegyeztethetetlen. A létfontosságú gén működésre képtelen allélja. Értelem szerűen recesszív!  Homozigóta recesszív állapotban halálos, heterozigótában túlél és fennmarad (vö. komplementáció jelenségével).

 Főleg rokontenyésztésnél jelentkezik, leggyakrabban már a korai fejlődési szakaszban elpusztul. Ez az egyik oka a tojásban történő elhalásnak.

Kodomináns/intermedier allélpárok hasadása

Ha a gének valamelyike, vagy mindkettő esetében az allélek kodomináns, ill intermedier viszonyban vannak a fenotípusos hasadás is módosuli fog.

Legyen pl. a gén két allélja a1 és a2 kodomináns/intermedier viszonyban, b gén b+ és b-

alléljei domináns/recesszív viszonyban.

Az F2 fenotípusos hasadása:

6 (a1a 2, B) : 3 (a1, B) : 3 (a2, B) : 2 (a1a 2, b) : 1 (a 1, b) : 1 (a 2, b)

A fenotípsok hasadásában tetten érhetjük „függetlenséget”: B/b domináns recesszív viszonyának megfelelően 12 B : 4 b (3:1);  a1/a2 viszonyában pedig a kodominanciának megfelelően 4 a 1: 8 a1a 2 : 4 a 2  (1:2:1).

Legyenek mindkét gén allélje kodomináns/intermedier viszonyban, a gén alléljei a1 és a2,

b géné b1 és b2.

Az F2 fenotípusos hasadása:

4 (a1a 2, b1 b 2): 2 (a1, b 1 b 2): 2 (a 2, b1b 2): 2 (a 1 a 2, b 1): 2 (a 1 a 1, b 2): 1 (a 1b 1): 1 (a 1 b 2): 1 (a 2 b 1): 1 (a 2 b 2)

Mindkét allélpárra egymástól függetlenül 4:8:4 (1:2:1) fenotípus hasadást kaptunk.

Recesszív episztázis, 9:3:4 hasadás

A recesszív episztázis azt jelenti, hogy az episztatikus gén homozigóta recesszív fázisban nem engedi, hogy a hiposztatikus gén bármely allélja kifejlessze fenotípusát. Legyen szó a hiposztatikus gén akár vadtípusú, akár mutáns allél-járól. Ennek következménye lesz, hogy az egyik monodomináns kategória (amely ugyanakkor homozigóta recesszív az episztatikus génre) azonos fenotípusú lesz a birecesszív osztállyal, azaz ez a két osztály fenotípusosan összeolvad. Ez az inter-se F2 generációban a populáció 3/16 + 1/16 = 4/16 részét jelenti, a teszt cross–ban pedig  ¼ + ¼ = ½ részt.   A gének működési kölcsönhatását (amelynek tükre a fenotípus) jelzi egy fenotípus osztály eltűnése is.

Milyen genetikai útvonalakat sejthetünk a recesszív episztázis mögött:

(1) szubsztrát konverziós útvonalak: az upstream elhelyezkedő homozigóta recesszív állapotban a reakciósor nem jut el a downstream gén által vezérelt reakcióhoz, s ez által a downstream elem vadtípusú allélja éppúgy „béna”, mint a receszív allél.

Tehát az episztatikus gén áll upstream az útvonalon, a hiposztatikus downstream.

Legyen a - / a - episztatikus b + /b + , b + / b - , b - / b- fölött

a-/a- ,  b+/*     fenotípusa ab *, bármely allél lehet: +, vagy -

a-/a- ,  b-/ b-    fenotípusa    ab

a+/*, b+/* fenotípusa AB

A+/*,   b-/b-    fenotípusa Ab

a--------à b-------àfenotípus

up             down

      stream

Domináns (aktivátor) episztázis, 12:3:1 hasadás