Postagalamb etológia.
A gazdasági állatoknál már javarészt elvégezték az etológiai kutatásokat, mára már jóformán csak a csiszolgatás maradt hátra. A hobbi állatok jelentős részénél is megtörténtek a vizsgálatok. De valahogy a postagalambok etológiája kimaradt. Legalábbis nem nagyon találni ilyen irányú publikációkat. Ami van az is javarészt angol nyelvű.
Etológia.
Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglakozó ága. A név a görög Ethosz-szokás szóból származik.
A viselkedés meghatározása (definíciója) a kutatok között még ma is vita tárgya. De mégis elfogadott, hogy léteznek öröklött ( genetikailag kódolt) és tanult viselkedés formák. Ez a címkézés mára már sok tekintetben elavult felfogású. Mivel léteznek örökletes viselkedési formák, de a tanulás képességének magának is kódoltnak kell lennie, mivel ez nélkül nem létezhetne.
Egy állat összes viselkedés eleme együttesen az etogramját alkotja. Az etogram felvétele az etológia első lépése. A második lépésben vizsgálható, hogy különböző körülmények között az etogram melyik elemei milyen gyakorisággal fordulnak elő..Az így kapott adatok elemzésével lehet az okokat felderíteni, és a viselkedést tipizálni.
Az etológia története.
Az etológia kezdeti időszakában, az állatok viselkedését pszichológiai módszerekkel vizsgálták. Innen az állat pszichológia elnevezés. Jellemző volt a behaviorizmus. Miszerint az állatok viselkedése nem egyéb mint a környezeti ingerekre adott válasz reakció.
A behaviorizmus legismertebb képviselői: John Watson., Fred Skinner., Iván Pavlov. Leghíresebb tétele A pavlovi reflex.
A modern etológia megalapítójának Konrád Lorenz tekinthető
Elmélete szerint az állati viselkedés csak evolúciós kertek között értelmezhető. Minden élőlény természettől kapott küldetése, hogy genetikai mintázatát, minél szélesebb körben és minél nagyobb számban tejesze az utód nemzedék között. Ebből kifolyólag szaporodnia kell és minél több utódot létrehoznia. Minden más viselkedés forma ennek van alá rendelve.
Lorenz véleménye szerint, az állatok viselkedése csak természetes ökológiai környezetükben, vizsgálható és értelmezhető. Mivel a viselkedés egy adaptáció a környezet összetevőire. ( Ami növeli az egyed jövőbeni utódainak reménybeni számát) Ez az oka annak, hogy előtérbe helyezte a természetbeni megfigyeléseket a laboratóriumi munkával szemben.
Lorenz felismerte, hogy az állatok viselkedése folyamatossága ellenére, felosztható része elemekre.
Ez tette lehetővé a viselkedés pontos leírását és statisztikai elemzését.
Az etológia másik nagy alakja Nikolaas Tinbergen
Aki megalkotta a négy alap kérdést ( tinbergeni kérdések)
Melyek a következők:
„Mechanizmus” hogyan csinálja az állat az adott tevékenységet.
„ A funkció” miért viselkedik úgy az állat.
„Az ontogenezis” hogyan viselkedik az állat az egyed fejlődés során.
„ az evolúció” hogyan változott a vizsgált viselkedés az adott állatfaj törzsfejlődése során.
Az etológia harmadik nagy alakja Karl Von Frisch
Aki a méhek tánc nyelvét fejette meg.
Munkájuk elismeréseként 1973-ban orvosi és fiziológiai Nobel díjat kaptak.
Az etológia ágai
A modern etológia a vizsgált élőlények, illetve a vizsgált szintek szerint több ágra oszlik:
– Neuroetológia, a viselkedés idegélettani mechanizmusok, alapjaival foglakozó tudomány.
– Magatartás-genetika, a viselkedés jellegek örökölhetőségét, illetve a genetikai jellegek a magatartásra kifejtett hatásait vizsgálja.
– Klasszikus etológia, az egyedi viselkedést vizsgálja, összehasonlító elemzéssel. Az egyed viselkedését vizsgálja különböző körülmények között, illetve a fajok magatartásbeli különbségével foglalkozik.
– Viselkedés ökológia, az egyed feleleti szintet vizsgálja. Az ökológiához hasonlóan. Elsősorban a populációk szerepét az ökológiai rendszerben. A viselkedést nagyon tág értelemben használja, Pl. beleérti a testsúly változást, a mortalitás növekedését, a test aszimmetrikusságát stb.
– Alkalmazott etológia, a haszon állat viselkedéssel foglalkozó ág, mely gyakorlati célú ismereteket nyújt azok tartásához.
Kognitív etológia, az állatok gondolkodásával, mentális mechanizmusaival, agyi reprezentációkkal foglakozó tudomány.
– Humán etológia. Az emberi viselkedés biológiai alapjaival, azok öröklött komponenseivel foglakozik. Neo Darwinista hangsúllyal.
Gyakorlatilag mára az egyetlen kutatási terület amihez nem kellenek, jól felszerelt laboratóriumok, precíziós műszerek és eszközök.(p molekuláris genetika). Mára már kialakult a saját szakzsargonja, de ezt egy átlag műveltségű ember könnyedén megérti. Ezen a területen jól ellehet boldogulni, egy füzettel, egy tollal, és néhány jelölő eszközzel. A jó megfigyelő képesség a pontosság elég az ilyen irányú vizsgálódásokhoz.
De eddigre már biztosan felmerült a kérdés a tisztelt olvasóban, hogy hogy jön mindez a postagalamb tenyésztéshez és versenyeztetéshez. Szerintem ez a téma nagyon is ideillő. Mivel nagy valószínűséggel bizonyos viselkedés típusok behatárolják vagy behatárolhatják galambjaink teljesítményét. Piet De Weerd könyvében olvastam egy kérdésre adott válaszát. A kérdés: Mi a véleménye a fészekben erősen védekező fiatalokról. A válasz: szeretem az ilyen fiatalokat mert ezek közül kerülnek ki a krakok. Az én kérdésem: Ez valóban így van? Mert ha igen akkor nagyon egyszerű dolgunk van, csak ki kell válogatni az ilyen fiatalokat és bajnokok leszünk.
( Természetesen nem Piet De Weerd tudását, érdemeit akarom csorbítani ezzel, akinek sportunkban kifejtett erőfeszítéseit elévülhetetlen érdemeit a legmesszebb menőkig elismerem, könyvét bibliaként forgatom. Pusztán csak a gondolat tovább fűzéséhez kell ez a megállapítás. Ha valaki az ellenkezőjét érezné, akkor elnézését kérek tőle is és az idős mestertől is) A probléma ennél az állításnál az, hogy ő ezt nem vizsgálta statisztikai módszerekkel, vagy ha igen elfelejtet valamit megtenni, nem publikálta. Ezért ez a megállapítás csak egy vélemény maradt. ( ennek is szánta)
De ha elgondolkodunk ezen, akkor rájövünk, hogy ez lehet vallós, illetve valótlan. Mivel a bátorság ellentéte a félénkség, ami kiváltja a menekülő viselkedést, ami tulajdonképpen a galamb életét védi.
Ugyan is ha a fiatal nem a kezünkkell szemben hősieskedik hanem például egy macskával, akkor lehet ennek a harcnak mártírja, de bajnok galamb semi esetre sem. Ebből látható, hogy ez a picike kérdés nem is olyan egyszerű. Továbbá az sem kizárt, hogy azok a fiatalok melyek erősebben védik territóriumukat, illetve a saját életüket jobb eredmények elérésére képesek a versenyeken. Lehet ez az erősebb fészek szeretet előjele, de lehet egy fajta bátorság és önállóság előjele is. Mely lehetővé teszi számukra a falkától való elszakadást, hogy a hazafelé vezető utat egyedül tegyék meg. Ezt nem tudjuk. De megtudhatjuk, ha erre vonatkozó etológiai vizsgálatot végzünk.
Egy etológiai vizsgálat tervezése és kivitelezése.
1., a mechanizmus: itt legyen mindig kérdésünk. Hogyan csinálja az állat? Írjuk le a viselkedést, vagy a lehetséges viselkedési formákat. A legjobb ha a vizsgálatot egy viselkedési formára tervezzük. De ez ami esetünkben nem a legjóbb megoldás, két okból. Az első ha a hipotézisünkre a válasz nemleges, akkor nincs mit publikálni. Ez azért nem jó mert a munkánk kárba veszik, ugyanis az ilyen munkák akkor vannak elvégezve, ha a publikáció megtörtént. Vagyis az adatok összehasonlíthatók mások ilyen irányú munkájával, illetve mások is összehasónlíthatják a saját munkájukat a miénkel. Ha a válasz igen akkor is fennáll annak a veszélye, hogy hipotézisünk csak egyes populációkra érvényesek, tehát nem általánosan igazak. Ezért én a több komponenses viselkedést választanám. A kérdést a következő képen tenném fel. Mit csinál a 21-28 napos fióka, ha a kezemet a fészekbe dugom? Vagyis hogyan viselkedik? Ebből a kérdés feltevésből többféle viselkedés forma írható le, az adott környezeti hatásra adható viselkedés formák sora a meneküléstől a küzdésig.
A viselkedési formák leírása: Adjunk mindjárt számokat az egyes viselkedéseknek, így megfelelünk a statisztikai vizsgálat lehetőségének. Egyébként is nehéz volna minden fiatal gyűrű száma mellé leírni az adott viselkedés típusát. Számozzuk meg és írjuk le egyszer a várható viselkedési típusokat, és ezen már ne változtasunk, Ez a garancia arra, hogy ne hibázunk. Ha esetleg olyan viselkedést is belevettük a táblázatba ami nem létezik az adott fajnál akkor sem történt semmi, csak az a rész üresen marad. Ebben az esetben a mitcsinál az állat kérdésre a következő válasz lehetőségeket irnám. (midjárt számozom is)
1., Sipogva menekül. ( erősen fél)
2., Lelapul a fészek tányérba. ( fél de nem olyan erősen)
3., Felveszi az ijesztő pózt.(testének elülső részét megemeli, begyét felfújja és csőrével kattogtat)
4.,Felveszi az ijesztő pózt és védekezik szárnyával rácsap a bedugott kézre
5.,Felveszi az ijesztő pózt és védekezik szárnyával csapkod és kőveti a vissza huzott kezet.
Ezzel az öt számmal már könnyen dolgozhatunk. De természetesen felállíthatunk többet és kevesebbet is. A lényeg ha eldöntöttük, hogy ezzel az öttel fogunk dolgozni már ne változtassunk.
A hipotézis: Mivel változtattuk a mechanizmus kérdésén, a hipotézisen is változtatnunk kell. Mivel már a Piet De Weerdi hipotézis nem felel meg, mert az a hipotézis csak egy adott viselkedésre volt érvényes itt nekünk öt van. Körülbelül ezt így fogalmaznám meg: A postagalamb fiatalok 21-28 napos korban a kéz bedugására mutatutt viselkedés formái összefüggésben vannak azok későbbi verseny teljesítményükkel. Igaz vagy Nem?
Ezzel megteremtettük a munkánk feltételeit, Lehet vele dolgozni, van kérdésünk és van hipotézisünk. Állitsunk fel egy táblázatot.
Gy.szám----1----2----3----4----5-----teljesítmény%---megjegyzés.
0000001---------------x-----------------------42---------------------------
0000002---------------x-----------------------55--------------------------
0000003----x ---------------------------------21----------------------------
0000004---------x-----------------------------23--------------elveszett---
0000005---------------x-----------------------56-----------------------------
0000006----------------------x----------------71-----------------------------
0000007---------------x-----------------------88-----------------------------
0000008-----------------------------x---------91-----------------------------
0000009----x----------------------------------43-----------------------------
0000010--------------- x ---------------------72-----------------------------
0000011-----------------------------x---------78--------------elveszett
0000012----------x------------------------------0--------------elveszett
0000013----------------x-----------------------82----------------------------
0000014-----x----------------------------------29----------------------------
0000015-----------------------x----------------75----------------------------
0000016-----x----------------------------------33---------------------------
0000017---------x------------------------------45----------------------------
0000018----x-----------------------------------47--------------elveszett
0000019-----------------------x----------------82--------------elveszett
0000020----------------x-----------------------87--------------------------
0000021----x-----------------------------------42---------------------------
0000022----x------------------------------------o----------------elveszett
0000023---------------------------------x-------91-------------------------
0000024----------------x------------------------68--------------------------
0000025-------------------------x---------------51--------------------------
0000026-------------------------x---------------86---------------------------
0000026----------------x------------------------84---------------------------
0000027----------------x------------------------68--------------------------
0000028--------------------------x---------------77--------------------------
0000029----------------x-------------------------66--------------------------
0000030--------------------------x---------------88-------------------------- ------------------------------------------------------------------------------------ összes db.--7---3-----11-------7-------3------------összes elveszett 6db. összes %.30,7 22,6 69,8----75,7---86,6 57,8 össz teljesítmény,
Statisztikai ellemzés:
A fiatalok a versenyek során 57.8 %-os teljesítménye kifejezetten kimagaslónak mondható. Ezel nagy előnnyel lehet akár kerületi bajnokságot is nyerni. de mivan ezen a számon bellül?
Ha a 3-as csoportot vesszük az átlagos víselkedési formának (ami egyébként az is), ebből a tipusból születik a legtöbb, ez a tipus képviseli a verseny dúc minőségi szinvonalát, mivel ez a tipus közelitt a lagjobban a dúc átlag tejesíményéhez. A 69,8 % csoport teljesítmény 12% jobb a dúc átlagánál. Ők azok az egyedek akikre a dúc terheit lehet bizni vagyis a csapat galanbok. Velük a dúc szinvonalát meglehet tartani, de az előre lépéshez nem igazán megfelelőek. A 4-es csoport lényegessen jóbb teljesítményt nyújtott, kevesebb ebbe a csoportba tartozó egyed születik, de megfelelő szelekcioval növelhető az arányuk, ami a törzs fejlödésbe be is épülhet. Teljesítményük 17,9%-kal jobb a dúc átlagánál. Ők a jővő zenészei. Az 5. csoport tagjai nyujtották a legjóbb eredményt ők a vakmerő kategoria. Ennek megfelelően a legnagyobb veszteségek is itt voltak, és az ő születési arányuk a legritkább. A 86,6 %-os teljesítményel valódi krakok. A probléma csak az, hogy ritkán érik el a tenyész dúcot. Az 1. és 2. csoport teljesítménye egyértelmüen gyenge ők a selejt kategoria.
Térjünk vissza a hipotézisünkhőz. Amely a következő képpen hangzik.A 21-28 napos fiatalok viselkedése kihatással van e azok későbbi verseny teljesítményére? A válasz igen. Piet DE Weerd állítása igaznak bizonyult. Most az entogenésisre kell válaszolni. Ugyan is ezt a védekező viselkedés galambjaik a választás után elhagyják és a menekülésí víselkedés lesz a jellemző. Ez abból az egyszerü tényből adodik, hogy a galambok természetes védekezési mechanizmusa ezt kívánja meg. A negyedi kérdés, hogyan épül be ez tuljdonság a törszfejlődésbe. Ha a tenyésztés folyamán a 4-es csoport galambjaira illetve az 5-ös csoportra alapozunk akkor e két csoport tulajdonságai fognak az adott állományban felszaporodni, míg végül ez a tulajdonság jellemzővé vállik.
Más tulajdonságokkal is végezhetünk etológiai vizsgálatot, ilyen például a szelidség. Hiszen van olyan sporttársunk aki nem csak a nagyon kiválló eredményeiről vált hiresé hanem galambjai szelidségéről. Ami biztossan hozzá járul a régota tartó siker szorozatához.
Minél több viselkedési formot ismerünk meg galambjainknál annál könyebben tudunk célunk felé haladni.