Kiválogatás és szelekció:

 

A postagalamb állomány verseny teljesítménye, a benne lévő egyedek együttes teljesítményétől függ. Éppen ezért egy állomány verseny teljesítményének magas szinten tartásának, az egyik alapköve az állandó és folyamatos szelekció. Valamint az új tenyéssz egyedek keresése és tesztelése.

Szelekciós módszerek: kezdetben a tenyészegyedeket a külső megjelenésük alapján válogatták ki ( standard elmélet) Feltételezték ugyanis, hogy a jobb külső testalakulással rendelkező egyedek jobb belső funkcionális tulajdonságokkal is rendelkeznek. Amikor felismerték, hogy a jobb külső és a teljesítmény kapcsolata nem áll szoros összefüggésben.

Kezdték az egyedi teljesítményen alapuló ki válogatást alkalmazni. Az egyedi teljesítmény alapú szelekció sem vált be, mert a nagy teljesítményű egyedek utódai gyakran még az állomány átlagát sem voltak képesek teljesíteni. ( genetikai regresszió). Ezért a szelekció fejlődése az utódok teljesítmény vizsgálatához vezetett.

A különböző teljesítmény vizsgálati módszerek közül az ivadék vizsgálati módszer adja a leg- pontosabb információkat a tenyéssz jelölt tenyészértékére vonatkozóan.

Erre utal Rice közismert megfogalmazása is.

• A származási lap arra ad tájékoztatást, hogy a tenyéssz egyed valószínűleg milyen tenyészértéket képvisel.

• A fenotípus, hogy látszólag milyen tenyészértéket képvisel.

• Az ivadék vizsgálat pedig, hogy valójában milyen értéket képvisel.

Az ivadék vizsgálatban a szülő örökítő értékét- az utódai teljesítményei alapján – közvetlenül értékeljük. Ha pl. egy tenyéssz hímet véletlenszerűen több tojóval párosítunk. Akkor az ivadékok átlag teljesítmény színvonalának eltérése a viszonyítási alaptól „ Bázispont” ( ez célszerű ha a teljes állomány átlag teljesítménye) a tenyéssz jelölt teljesítményét mutatja. ( A gyors tesztelés érdekében célratörőnek tartom a csődör módszert.) A tesztelt örökítőképesség végül is arról ad tájékoztatást, hogy a tenyéssz egyed későbbi ivadékai mennyivel teljesítenek többet vagy kevesebbet az állomány átlagot képviselő más tenyéssz egyedek ivadékainak teljesítményéhez képest.

Az ivadékvizsgálat előnyeként említhető, hogy alacsony h- négyzet értékkel öröklődő tulajdonságokban is megbízható becslést tesz lehetővé, valamint hogy csak az egyik ivaron megjelenő tulajdonságokban is megállapítható az örökítőérték. Hátránya, hogy ennél a módszernél két nemzedék szükséges ( így kaphatunk pontos információt), valamint nagy létszámú utódot kell tesztelni, mivel minél nagyobb utód csoportot vonunk be az ivadék vizsgálatba annál pontosabb eredményeket kapunk. Ez lényegesen kitolja a teszteléshez szükséges időt, valamint jelentősen növeli a költségeket. A csődör módszer előnye továbbá, hogy arra is tájékoztatást ad, hogy a tényészjelöltünk mely részállománnyal ( vonalakkal) kombinálódik a legjobban.

Fontos értékmérő az ismételhetőség. Félre vezető információnak tartom, ha a tenyéssz jelölt egyedről az eladó a következő információt adja „ ennek az egyednek van ker. 1., díjat repült testvére is.”Ez lehet véletlenszerű is. Ezért fontos a megismételhetőség, mikor a tenyészegyed utódai között több csúcs teljesítményre képe egyed található más és más kombinációban. Ez a tenyéssz egyed örökítő értékét mutatja.

A becslés megbízhatósága tehát, az ivadékok számától és a tulajdonság örökölhetőségétől függ. Ha növeljük a vizsgálat alá vont ivadékok számát, javul a becslés pontossága. A javulás mértéke terméseztessen nagyobb a kicsi örökölhetőségű tulajdonságokban, mint a nagy örökölhetőségű tulajdonságokban.

• A vizsgált egyedet az állomány átlag értékét reprezentáló egyedekhez kell párosítani. Ha ez nem így történik, akkor a jelölt örökítőértéke vagy felfelé vagy lefelé fog változni

• A nőivarú egyedeket olyan számban kell termékenyíteni, hogy megfelelő számú

  ivadék álljon rendelkezésre egy időintervallumban.

• Lényeges elv, hogy a dúcon belül azonos környezeti hatások érjék a vizsgált csoportot az állomány többi tagjaival.

• Fontos, hogy minden ivadék szerepeljen az értékelésben, mert az egyedek selejtezése torzítja a becslés eredményét.

• A viszonyítási alap az összes ivadékcsoport teljesítményének átlaga legyen. ( mozgó vagy fix érték)

• Az ivadékvizsgálati rendszer tegye lehetővé a „ genetikai trend” figyelembe vételét. Vagyis a tenyéssz egyedeket ne csak egyszer, hanem mindaddig értékelje amíg ivadékaik születnek.

• Az ivadékok vizsgálatát a minél korábbi információszerzés érdekében, az ivadékok első versenyeztetésének befejezésekor tegye lehetővé az értékelést ( előértékelés). A vizsgálat lehetőleg folyamatos legyen tehát ne záruljon le.

 

Teszt tenyésztés ( Test Cross)

• Célja a tenyéssz jelölt tenyészértékének megállapítása, illetve az hogy a tényészjelölt pozitív vagy negatív hatást fog gyakorolni az állomány versenyteljesítménye szempontjából.

 

Selejtezés:

 

A selejtezés nem egyenlő a szelekcióval, mert ez egy kényszer hatására végrehajtott cselekmény. Számos oka lehet, a leg- gyakoribbak: balesetek, betegségek, ( örökölt vagy szerzett) kiöregedés. Ezeket a selejtezéseket akkor is végre kell hajtani, ha az egyed teljesítménye épen az ellenkezőjére ad okot. Épen ezért a selejtezés technológiai és nem tenyésztési fogalom.

 

Szelekció:

 

Szelekcióról akkor beszélünk, ha az állományt alkotó egyedek nem egyenlő eséllyel, illetve arányban vesznek részt a következő nemzedék létre hozásában. Ennek oka lehet a kiválogatódás, másrészt a kiválasztás.

 

Kiválogatódás: (természetes szelekció) Az a folyamat amikor emberi beavatkozás nélkül a természet gátolja azoknak az egyedeknek a szaporodását, melyek nem képesek alkalmazkodni az adott környezeti és egyéb feltételekhez.

 

Kiválasztás: ( mesterséges szelekció) az ember tudatos tevékenysége, amellyel meghatározott (Tenyészcél) elérése érdekében választja ki az állomány azon egyedeit (Tenyészegyedeket) amelyek a következő generáció szülei lesznek.

Tenyésztési- nemesítési értelemben a szelekció kapcsán minden esetben a mesterséges szelekcióra gondolunk. Vagyis a szelekció tudatos tervszerű formájára, melyet egy meghatározott tenyészcél elérése céljából végzünk. Épen ezért ha szelekcióról beszélünk minden esetben a tenyéssz egyedek kiválasztását kell érteni.

 

A szelekció genetikai hatása:

 

A nemesítés célja az egyes egyedek és rajtuk keresztül az állomány fenotípusos értékének- valamint a verseny teljesítményének növelése. Ahhoz hogy az állomány teljesítménye javuljon, a tenyésztőnek generációról generációra az átlagos genetikai színvonal növelését kell elérnie.

Jelöljük az egymást követő két generációt n-nel és n+1 egyel A szelekciót alkalmazva az n+1 generáció átlagos genetikai értéke kedvezőbb lesz az n-nel jelölt előző generációénál.

Ez a változás azzal indokolható, hogy az állomány genetikai struktúrája megváltozik ( genetikai eltolódás) a szelekció hatására. A számunkra kedvező gének és genotípusok gyakorisága megnő, míg a számunkra kedvezőtlen gének és genotípusok aránya csökken az állományon belül. Az állomány átlagos genetikai értékének megváltoztatásával érhető el a fenotípus kedvezőbb kialakulása.

Ennek oka a genetikai varianciában rejlik. A variancia egyik formája sem hagyható figyelmen kívül sőt ezek harmonikus alkalmazása lehet a siker kulcsa.

Így tehát a szelekció célkitűzése egy tulajdonság vagy tulajdonság csoport. Melyet egy bizonyos színvonalra szeretnénk emelni, de nem szükségszerűen mérhető a kiválasztott egyeden vagy annak rokonain. Ezzel szemben a szelekciós kritérium olyan tulajdonság vagy tulajdonság csoport amely mérhető a kiválasztott egyeden és annak rokonain, és ennek következtében rangsorolhatok.

• Kedvező és szoros kapcsolatban (korrelációban) áll a szelekciós célkitűzésekkel.

• Jól öröklődik vagyis nagy a H-négyzet értéke.

• Semleges azokkal a tulajdonságokkal melyeket nem alkalmazunk szelekciós célkitűzésként vagyis nincs azokkal kedvezőtlen genetikai korrelációban.

• Korán, könnyen és megbízhatóan mérhető minden ki választásra szánt egyeden és annak rokonain.

  A szelekció és genetikai fitnesz hatása a postagalamb állományokra

   

  Fogalmon fitneszma oly divatos szó mindenki általában, egy fizikai állapotot ért.( Fittül nézel ki) de ez a szó régebbi genetikai kifejezésből származik. A genetikában a genetikai fitnesz alatt. Azt értjük, hogy egy adott szülő vagy szülőpár utódai milyen arányban vesznek részt egy adott populációban, pl. egy postagalamb dúcban. Két tényező befolyásolhatja. A mesterséges és természetes szelekció. Evolúciós értelemben a szelekció az a folyamat ami a leg- alkalmazkodóbbat, a leg- rátermettebbet, a leg- adaptívabb egyedeket kiválogatja. És így a populáció a környezethez mind jobban idomult egyedek összessége lesz. A környezet válogató tényezői, egyes genotípusoknak kedvez, másokra nézve hátrányos. A rátermettebbek jobban tudnak szaporodni, a hátrányos helyzetűekkel szemben. Ez nem azt jelenti, hogy a kevésbé alkalmazkodóbbak (adaptívabbak) elpusztulnak. Csak kisebb mértékben vehetnek rész az utód nemzedék létre hozásában. Ezért egyes genotípusnak több utódjuk van az adott populációban, mint más genotípusoknak.

  A szelekció és hatása. Az allélgyakoriság megváltozásának, ebből következően az egyensúly megváltozásának, a legáltalánosabb oka a szelekció. ( kontra szelekció) A természetes szelekció a szaporodó képességnek kedvez, azáltal, hogy az adott környezethez, milyen genom tud a legjobban alkalmazkodni, pl. a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. ez elsősorban szexuális kiválasztásos alapon működik.

   

  A szelekció, és a genetikai fitnesz hatása, a postagalamb populációkra

  Mesterséges szelekció: A tenyésztő irányítja, vagyis a rendelkezésre álló populációból az ember válogatja ki azokat az egyedeket melyek a következő nemzedék kialakításában részt vesznek. A céljainak nem megfelelő egyedeket a tovább tenyésztésből kizárja. Kétféle lehet negatív vagypozitív szelekció: Negatív szelekció mikor a céljainknak nem megfelelő egyedeket eltávolítjuk a dúcból ezáltal azok nem vesznek részt a következő nemzedék kialakításában. A szelekciós hatás egy generációban nem feltétlenül erős, de a hatások összegeződnek. A szelekciós értéktől ( szelekciós nyomás) függően a hátrányos tulajdonságot hordozó allél fokozatosan, de változó sebességgel tűnik el a populációból. Pozitív szelekció mikor a céljainknak csak al egjobban megfelelő egyedeknek adjuk meg az esélyt a szaporodásra és ezzel meghatározzuk az allél gyakoriságot és eltolódásának irányát. Lényegesen gyorsabb eredményt adó eljárás.

  A genetikai fitnesz és számítása:

  A fitnesz vagy rátermettség (angolul fitnesz). Populációs genetikai modellben w. az evolúciós elmélet központi fogalma. A genetikában egy adott géntípusú egyed szelekciós sikerét fejezi ki. Értéke megegyezik a következő teljes generációban betöltött arányával.

  A kifejezést Herbert Spencer brit szociológus használta először, a híres ( Survival of the best Fitted. „ A legfittebb túlélése”) 1851. A „ Social Statisc „ c. munkájában. Később ezt a kifejezést használta, és tette általánossá J. B. S. Haldene brit biológus, a modern evolúciós szintézis keretei között, amely a Darwini evolúció és a Mendeli genetika egyesítésével született. 1924-es publikációjában.

  „Mathematical Theori of Natural and Artificial Selection”. ( Matematikai elmélet a természetes és mesterséges szelekcióról.)

  A fitneszt kétféleképpen szokás jellemezni

  Abszolut és relatív fitnesz ( w abs) (w rel). Egy genotípus abszolút fitneszén ( wabs) a szelekció (N) előtti és szelekció utáni, az említett genotípussal rendelkező egyedek számának arányát értjük. Egy generációra számítjuk. A számítás történhet egyed számok alapján vagy gyakorisági értékből.

  Ha a fitnesz érték 1-nél nagyobb akkor a genotípus gyakorisága nő, ha az érték megegyezik 1-gyel akkor változatlan, ha 1-nél kisebb akkor a genotípus csökken a populációban.

   

   

  N után

  Számítás: wabs ----------- N= selejtezés (természetes és mesterséges).

  N előtt

  A relatív fitnesz meghatározás jelentése: Hogy egy adott géntípus milyen arányban vesz részt egy adott populációban. Vagyis elosztjuk egy adott genotípus túlélőinek számát az adott populáció túlélőínek számával.

  W absWrel

  W abs ' = W rel’

  Mire használható ez???

  Vegyünk alapul egy tenyészpárt. P1 és P2 mindegyik szülő kiinduló fitneszét vegyük 0,5- -nek, mivel mindkettő fele- fele arányban járul genomjával az utódokéhoz. Ettől a szülőpártól neveljünk 4 db. Fiatalt ezek együttes Wabs értéke a selejtezés előtt P1-re = 2 P2 -re = 2 Megversenyeztetjük a fiatalokat, és a következő esetek fordulnak elő:

  1., mind a négy elveszik vagy a kívánt szint alatt teljesít, ezért selejteztük őket. Ebben az esetben a fitnesz érték, P1- re= −2 P2- re = −2 Nem vesznek részt a következő nemzedék kialakításában

  2., 2 db, elveszik 2 db, jól teljesít. Ebben az esetben a fitnesz érték, P1-re= 1 P2-re = 1 ez azt jelenti, hogy az adott genotípus aránya változatlan marad a populációban, mivel ugyan olyan arányban vesznek rész a következő nemzedék kialakításában mit a szülők.

  3., Mind a négy jól teljesít. Ebben az esetben a fitnesz érték P1-re= 2 P2-re = 2. Ez azt jelenti, hogy a következő nemzedék ki alakításában az adott genotípus duplán fog rész venni.

   

Oldal: Szelekció és kiválogatás
Postagalamb Sky Steeds Homing Pigeon Loft Postagalamb sport és tenyésztés - © 2008 - 2024 - sky-steeds-postagalamb.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat