Postagalamb Sky Steeds Homing Pigeon Loft Postagalamb sport és tenyésztés

A síker öt pillére. Tenyésztés. Takarmányozás. Tréning. Egészség. Dúc.

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

                            allélpárok:

    1.                 2.              3.            n                              

 A – a              B – b           C – c                      

                                   Ivarsejtek

                  C         →     = ABC

    B  <

                                 c           →     = Abc

     A <

             C           →     = AbC

     b   < c            →     = Abc

              C           →     = aBC

   B    < 

               c           →     = aBc

a <

               C          →     = abC

   B    <

                c          →     = abc

Ivarsejtféleségek száma:     2           4        8          n

 Ivari kromoszómán lokalizált tulajdonságok:

Az ivar meghatározás módjától függően vagy a hímek, vagy a nőstények termelnek kétféle ivarsejtet (lehet hím- és lehet női digamécia).

Pl. hím digamécia van az ember esetében, mivel a férfiakban kétféle (X és Y) ivari kromoszóma van, tehát a hímivarsejtek vagy X, vagy Y kromoszómát hordoznak. A nőknek (XX) csak egyféle, X kromoszómát hordozó ivarsejtjük lehet.

Vannak szervezetek (pl. a baromfiak), melyekre a női digamécia jellemző. A kakasok ZZ, a tyúkok ZW ivari kromoszómával jellemezhetők.

Az ivari kromoszómán (pl. X) lokalizálódó gének az egyik nemben (XX) két példányban, a másik nemben (XY) csak egy példányban vannak jelen. Ez utóbbi esetben, ha az X kromoszóma az adott gén recesszív allélját hordozza, a szervezet recesszív fenotípusú lesz. Ennek következtében az ivari kromoszómás tulajdonságok öröklésmenete eltér az autoszómás (=nem ivari kromoszómás) tulajdonságokétól.

 Keresztezési típusok:

Törzsek: A genetikai keresztezések kiindulási anyagául az adott tulajdonságra nézve teljesen egységes fenotípusú, tenyésztési kísérletekkel igazoltan homozigóta genotípusú leszármazási vonalakat – törzseket = tiszta származéksorokat – használnak. Ha tehát a törzs tagjait egymás között keresztezik (a mutáció esetétől eltekintve) nem hasadhat ki belőle eltérő tulajdonságú egyed.

a.) Ha az adott tulajdonságra nézve eltérő genotípusú törzsek egyedeit keresztezzük,

PARENTÁLIS keresztezést végzünk (parentes = szülők - latin).

(A „szülő” megnevezést genetikai értelemben sokan kizárólag a parentális típusú keresztezésekben szereplő szülők megjelölésére használják. Ebben az értelemben a szülők mindig homozigóták.)

Két, nem egy kromoszómán lokalizálódó tulajdonságpárt jelölve, pl. így:

Szülők:                             AB/AB_♀ x ab/ab_♂

Ivarsejtek:                               AB         ab

Utódok = F₁ nemzedék:                       AB/ab

A keresztezésből származó utódok egységesen heterozigóták: AB/ab. Ezek fenotípusa attól függ, hogy dominancia - recesszivitás tekintetében milyen a két allél viszonya. Teljes dominancia esetén csak a domináns allél által meghatározott fenotípust tapasztaljuk, köztes (intermedier) öröklődés esetén a heterozigóta utód átmeneti fenotípust mutat.

b.) INTER SE keresztezés:

Heterozigótákat keresztezünk heterozigótákkal. (Inter se = önmaguk közt - latin)

Keresztezési partnerek:    AB/ab_♀ x AB/ab_♂

Ivarsejtek:   25% AB, 25% Ab, 25% aB, 25% ab

Az utódok (F₂ nemzedék) genotípusait Punnett táblában lehet biztonságosan felírni:

      AB              Ab              aB               ab

  AB  AB/AB    AB/Ab     AB/aB       AB/ab

  Ab   Ab/AB     Ab/Ab     Ab/aB        Ab/ab

  aB   aB/AB      aB/Ab      aB/aB       aB/ab

  ab    ab/AB      ab/Ab      ab/aB          ab/ab

F₂ genotípus féleségek:

AB/AB, AB/Ab, AB/aB, AB/ab, Ab/Ab, aB/aB, Ab/ab, aB/ab, ab/ab

F₂ fenotípusok:

 9/16 rész ( AB), 3/16 rész (Ab), 3/16 rész (aB), 1/16 rész (ab).

Így adódik a   9    :    3   :   3 :   1-es hasadási arány.

Érdemes megfigyelni, hogy a fenti keresztezésben az „A – a” allélpár és a „B – b” allélpár sorsát egymástól függetlenül is nyomon követhetjük. Teljes dominancia esetén F₂ nemzedékben mindkét esetben 1 : 2 : 1-es genotípus- és 3 : 1-es fenotípus hasadási arányt kapunk.

c.) TESZTELŐ keresztezés = TEST CROSS:

Dominancia – recesszívitási viszony esetén egy domináns fenotípusú egyedről csupán a fenotípusa alapján nem tudjuk eldönteni, hogy homozigóta domináns, vagy heterozigóta genotípusú-e. A kérdésre a választ a tesztelő keresztezés utódnemzedékének a tanulmányozásával adhatjuk meg. Ha a vizsgált egyed heterozigóta, hasadó nemzedéket kapunk, ha homozigóta, az utódok mind egyformák lesznek.

Test cross során heterozigótát keresztezünk homozigóta recesszív partnerrel:

Keresztezési partnerek:      AB/ab_♀   x   ab/ab_♂